Vízparti telek a Balatonon? Csak a hirdetésekben!

Rengeteg érdek feszül egymásnak a Balaton körül, egyben azonban a többség egyetért: a tó vízállásával a kevés csapadék és a klímaváltozás okozta rendkívüli jelenségek miatt foglalkozni kell.

Ideális lenne, ha hagynánk, hagyhatnánk a Balatont a maga természetes állapotában, és csak élveznénk a csodálatos vizét, mondja Lombár Gábor. Balatonfenyves polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke tudja, ez vágyálom, a tó körül ugyanis sok érdek és elvárás ütközik. Más a turistáé, aki azt szeretné, hogy olyan megbízhatóan működjön, mint egy úszómedence. Más a horgászé, aki sok pénz fizet, hogy a parton ülve etethesse be a halakat és megint más az ingatlanfejlesztőé, aki a nagyobb haszon reményében előszeretettel hirdeti partinak a nem parti lakásokat is.

A déli partot az alacsony és a magas víz is érzékenyebben érinti, mint az északit. Alacsony állásnál panaszkodnak a turisták, mert túl sokat kell gyalogolniuk, a gyerekek viszont örülnek a hatalmas vízi homokozónak. Amikor viszont túl magas a víz, a tó kilép a medréből és elönti az árkokat, ingatlanokat. Mivel a Balatonnál az északkeleti, északnyugati szél az uralkodó, tartós viharos időben, amikor megbillen a tó, 20-30 centiméterrel is magasabb lehet a víz a déli, mint az északi parton. Ám nemcsak a túl kevés csapadék vagy a túl szeles idő okoz gondot, hanem az a döntés is, amellyel a vízügy 120 centiméterre emelte a Balaton vízszintjét. Ezt azt jelenti, hogy e fölött nyitják ki a Sió-zsilipet. A déli parti védőművek azonban rossz állapotban vannak el is öregedtek, de főként nem 120, hanem 100 centiméteres víz­állásra vannak tervezve. Javításuk, karbantartásuk milliárdos beruházást igényelne.

A védőműveket a kőszórás, illetve a betonépítmények jelentik, ezek szerepe, hogy a víz ne mossa el a partot, illetve a jégzajlás ne okozzon károkat, magyarázza Lombár Gábor. Jellemzően a strandoknál és az egykori üdülőknél épültek ki. Többségük az önkormányzatok tulajdonában van, ám azok nem tudnak a javításukra pályázni, mert erre nincs pályázat. Azt a választ kapják, hogy a vízügynél van rá elegendő pénz.

Gondolhatnánk, hogy az egyre több, elsősorban a déli parton található vízparti beépítés tulajdonosaira hárulhat ez a feladat, megszabadítva ezzel a problémától az önkormányzatokat, amire a polgármester azt mondja: a törvény szerint a parti sávot és a medret nem lehet beépíteni. Vagyis olyan, hogy vízparti telek csak az ingatlanhirdetésekben létezik. A telek és a part közötti rész vagy a vízügyé, vagy a helyi önkormányzaté. Csak az a gond, hogy nem tudni, hol húzódik pontosan a Balaton-meder határa ezt ugyanis mindezidáig nem sikerült meghatározni. Máshol volt, amikor 100 centiméter volt a hivatalos vízállás, és máshol most, amikor 120-ra emelték. A meder pontos meghatározására tehát nagy szükség lenne. Ennek fényében lehetne kiadni az építési engedélyeket, és akkor az építkezésekkel kapcsolatos anomáliák is megszűnnének. A mederbe ugyanis nem építünk.

A Balaton vízállásával a rendszeresen kevés csapadék és a klímaváltozás okozta rendkívüli jelenségek miatt foglalkozni kell. Nem véletlen, hogy hosszú idő után ismét felmerült: kívülről kellene pótolni a vizet. A megoldást a vízügyesek támogatják, a limnológusok között akadnak ellenzői. Az idei nyári 60 centiméteres extrém alacsony vízállás az elmúlt időszakban lehullott csapadéktól 93-re emelkedett, ami azonban még mindig igen messze van a 120-tól. Nagyobb baj, hogy nem tudják, mi kedvez az algák elszaporodásának, amit a Szigligeti-medencével szemben eső Balatonfenyves is megszenved. 2019-ben még augusztus végén, szeptember elején észlelték csak az algavirágzást, a következő években már májusban, júniusban is. Jó lenne tisztán látni, mire számíthatnak, mondja a polgármester. Mert ha nem emelkedik a vízszint tavasszal 100 cm fölé, nehéz nyár elé néznek.

Az egyszerűsített építési engedélyek kiadásában azonban az önkormányzatoknak nincs hatáskörük, még tudomásuk sincs róla. Ez az oka sok esetben annak is, ami ma a parton történik. Balatonfenyvesen még nincs akkora nyomás, mint Siófokon vagy a szomszédos településeken, de ahogy fogynak a parti telkek, a beruházók a Keszthelyi-medence felé mozdulnak. Lombár Gábor azt mondja, nem szabadna mást megengedni, csak a régi, lelakott üdülők revitalizálását. Ha ugyanis ezeknek a telkén 50-60 lakásos társasházakat építenek fel, azzal óriási kommunális terhet okoznak – írta a sonline.hu.

fotók: lakesidebalaton.com, info-budapest.com, info-budapest.com, hungarytoday.hu