Ismét terítéken az alacsony balatoni vízszint

Fürödhetetlen lesz néhány évtized múlva a Balaton – halljuk a sokkoló jóslatot. Azoknak van igazuk, akik azt mondják: nem kell foglalkozni az időjárási szélsőségekkel, mert ilyen mindig volt, vagy azoknak, akik szerint időben fel kell készülni a klímaváltozásra?

A balatoni vízpótlás gondolata az ezredforduló után merült fel először, amikor a tó szintje nyáron fél-egy méterrel volt alacsonyabb az erre az időszakra kívánatosnak tartottnál. A természetes vízkészlet változás (TVV) 2000 és 2003 között négy egymást követő évben negatív lett, ilyen a megbízható mérések kezdete, azaz 1921 óta nem fordult elő. A 2004. és 2005. év csapadékos volt, ezért egyesek úgy gondolták, hátradőlhetünk. A negatív TVV azonban 2008-ban, majd 2011-ben, 2012-ben és 2021-ben is megismétlődött). Kiderült, hogy nem extrém jelenséggel, hanem tendenciával állunk szemben. Amióta léteznek feljegyzések, a tó történetében 2010 volt a legcsapadékosabb, 2011 a legszárazabb év. 2010-ben 929 mm csapadék hullott, 2011-ben csupán 309. A klímamodellek szerint a skandináv országokban nőni, a mediterránokban durván csökken a csapadék mennyisége. Nálunk nagy csökkenés nem várható, viszont az éves átlaghőmérsékletben Magyarország rendre a globális átlag feletti növekedést mutat.

Dr. Kutics Károly, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakmai háttérszervezete, a Viziterv Environ Kft. munkatársa azt mondja, nagyrészt megtörtént a Balaton vízgazdálkodás rendszerének korszerűsítése, ennek egyik eleme a tó maximális vízszintjének megemelése a korábbi 100 cm-ről 120-ra. A cél, hogy minél több vizet tároljanak a mederben, és hogy a Sió-csatornát felkészítsék a túl nagy víz levezetésére, illetve a hajók közlekedésére. Az ideális az lenne, ha szükség esetén nagy kapacitású tározókban lehetne tartani, illetve azokból pótolni a vizet, ám ezek építésére a vízgyűjtőn a terepviszonyok nem alkalmasak. A Kis-Balaton pedig nagyon sekély (1,1-1,3 méter), kevés vizet tároz, és ökológiai, valamint időszakosan vízminőség-védelmi okokból nem lehet leüríteni. Az éghajlat-előrejelzések alapján 2050 után gyakran lesz olyan év, hogy a Balatonból semennyi vizet nem lehet a Sión leengedni.

A csapadék nem lesz sokkal kevesebb, mondja a szakember, meleg nyarak esetén azonban a párolgás is magas, 900-950 mm víz párolog el a tóból évente. Akkor lesz baj, ha ez nem töltődik vissza télen. Már most sincs se hó, se jegesedés, ami a párolgást akadályozza. A hidrológiai adatok szerint 1929 és 1971 között évente átlagosan 90 napig volt jég a tavon, az utóbbi tíz évben talán 20 sem jött ki. Az áltagos vízhőmérséklet 1965 óta másfél fokkal nőtt.

Előbb-utóbb tehát szükség lesz a Balaton vízpótlására!

Hogy miért, és ez mivel járna? Kiderül a cikk folytatásából, ami a veol.hu-n olvasható el.

fotók: hungarytoday.hu, researchgate.net, pannonland.com