Tudósok vizsgálják a Szantoríni környéki vulkáni aktivitást

Szantorínit évente turisták tízezrei látogatja, pedig a mélyben, egy mindent átíró robbanás veszélye húzódik.

Abban egységes az álláspont, hogy egy hatalmas ősi vulkánkitörés hozta létre az álomszép görög szigetet, hatalmas krátert és lópatkó alakú peremet hagyva maga után. Most a tudósok azt vizsgálják, mennyire lehet veszélyes a következő nagy kitörés. A BBC News egy napot töltött a brit királyi kutatóhajó, a Discovery fedélzetén, amelyen nyomok után kutattak.

Alig néhány héttel korábban Szantoríni 11 ezer lakosának közel fele menekült biztonságba, amikor a szigetet földrengéssorozat rázta meg. Ez ismét emlékeztetette arra a tudósokat, hogy idilli fehér falvak alatt a gazdag vulkanikus talajon két tektonikus lemez őrlődik a földkéregben.

A szakmai küldetést Isobel Yeo professzor, a brit Nemzeti Oceanográfiai Központ rendkívül veszélyes tenger alatti vulkánok szakértője vezeti. A világ vulkánjainak mintegy kétharmada víz alatt van, de alig figyelik őket.

Kicsit olyan, hogy ha nem látjuk őket, akkor nincs is veszély – mondja a fedélzeten, miközben két mérnököt figyelünk, akik egy autó méretű robotot csörlőznek le a hajó oldaláról. Ez a munka, amely ilyen röviddel a földrengések után kezdődött, segít a tudósoknak megérteni, hogy milyen típusú szeizmikus nyugtalanság jelezheti egy vulkánkitörés közeledtét.

Szantoríni és a környező területek szeizmikus aktivitásának növekedése komoly aggodalmakat vet fel a sziget turizmusának hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban. A vilkán utolsó kitörése 1950-ben volt, azonban még 2012-ben is volt egy „nyugtalan időszak”. Magma áramlott a vulkánok kamráiba, és a szigetek „felduzzadtak”. Azonban a víz alatti vulkánok képesek igazán nagy és pusztító erejű kitörésekre – mondja a tudós.

A hajón, a lábunk alatt, 300 méter mélyen forró, bugyborékoló szellőzőnyílások bugyognak. Ezek a repedések a földben a tengerfeneket a kiálló sziklák és gázfelhők élénk narancssárga világává változtatják. Néhány bolygó felszínéről többet tudunk, mint arról sajnos, hogy mi történik odalent – véli Isobel.

A robot leereszkedik a tengerfenékre, hogy folyadékokat, gázokat gyűjtsön, és szikladarabokat pattintson le. Isobel és még 22 tudós a világ minden tájáról egy hónapig dolgozik ezen a hajón. Eddig még senki sem tudta kideríteni, hogy egy vulkán robbanékonyabb vagy kevésbé robbanékony lesz-e, ha a tengeri víz nyílásokban keveredik a magmával. Megpróbáljuk feltérképezni a hidrotermális rendszert – magyarázza a tudós, aki társaival így próbálja meghatározni, mit rejt a mély, és várható-e a közeljövőben kitörés – írta a turizmusonline.hu.