Illegális strand a hévízi védett lápon
A hévízi kifolyót már a turizmussal, utazással foglalkozó magyar internetes oldalak is reklámozzák. Nyáron tömegek strandoltak a csatornában és partján, ami nemcsak tilos és veszélyes, de ezzel visszafordíthatatlan károkat is okoznak a védett területen.
Nincs belépődíj, nyitvatartási idő, semmi olyan, ami a kicsit nagyobb szabadságra vágyó embereket zavarhatja, és ez 100 százalékban a Hévízi-tó vize. A kifolyónál minden ingyen van.
Ha egy környékbelitől megkérdezik, tudja-e, hogy a hévízi kifolyóban tilos fürdeni, csodálkozva néz. Miért lenne? Ő is fürdött gyerekkorában, az apja, a nagyapja is. Soha nem volt szabad, de ezzel senki nem foglalkozott. A nyáron azonban a felelőtlen reklám meghozta az eredményét, az illegális szabadstrand megtelt, csúcsidőben egy törülközőt sem lehetett a természetvédelmi területen leteríteni. Nem helyi rendelet, hanem törvény szabályozza, hogy vízi műtárgy 200 méteres környezetében tilos a fürdés.
Márpedig a szóban forgó terület a Hévízi-tó déli zsilipjétől 1-2 méterre déli irányban található partszakasz, ami Keszthely közigazgatási területéhez tartozik. Az ingatlan tulajdonosa a magyar állam, vagyonkezelője a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Szerepel a lápi és szikes tavi védettséggel érintett területeket tartalmazó listán, országos jelentőségű védett természeti területnek minősül. A hatályos jogszabályok alapján a terület természetvédelmi kezelője, valamint a természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére jogosult szerv egyaránt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság.
A helyzet a járvány alatt vált kezelhetetlenné. Az első hullám idején ismét kihelyezték a fürdést tiltó, valamint az emberek közötti biztonságos távolság betartására figyelmeztető táblákat, de ezt senki nem vette komolyan.
Vannak, akik a kifolyóba öntik az akváriumuk tartalmát, az idegen fajú halak elszaporodnak, tönkreteszik a tavat. A kemping melletti úton kint van a behajtani tilos tábla, de egyeseket ez sem zavar, néhányan védett erdőbe is beparkolnak.
A kifolyó melletti tanösvény karbantarthatatlan, a sétálók elől elfoglalják a területet, a padokat szétszedték, és egy részéből lépcsőt építettek, a másik részét felgyújtották. Még az is megesett, hogy valaki az ötcsillagos Lótusz hotel kertjében verte fel a sátrát. Egy-két éve kikotorták az emberek a partot, amire az leszakadt, a gyerekek beleesnek a lápos, helyenként méteres iszapú vízbe. Embereket kellett kihúzni. Ki a felelős, ha valaki meghal? Vannak, akik már azt követelik, a város építse ki az infrastruktúrát, és az iránt érdeklődnek, miért nincs pecsenyesütő. Márpedig ahogy a Kis-Balatonban, úgy itt sem lehet fürödni. A kifolyó és környezete a tó része, olyan lápos terület, ahol szivárgó vizek áramlanak. Éppen a véderdőterületből bemosódó anyagok teszik különlegessé a tőzegmedrű tavat, ezért van víz alatt a kifolyás és a lápos erdő is. Vagyis ha ezt károsítják, akkor a tó állapotát rontják.
A gyógytóból a víz 10-12 méter szélességű csatornán távozik, majd 13 kilométer megtétele után az Ingó-berek nádasa által megszűrve a Zala folyóba ömlik. A tóból kilépő meleg víz Európában is egyedülálló életkörülményeket teremt a trópusi folyókra emlékeztető növény- és élővilágnak.
Az illegális fürdőzés miatt kialakult helyzet megoldására 2021 júniusában Hévíz és Keszthely önkormányzata, a rendőrség, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, valamint a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársainak részvételével egyeztetési folyamat kezdődött. Ennek eddig annyi a kézzel fogható eredménye, hogy július közepén kihelyezték a tiltótáblákat – írta a zaol.hu.
- ha tetszett, ajánld másoknak is!