A július eleji viharok meteorológiai elemzése

Egy rendkívül hosszú száraz, a végén pedig forró periódust követően július 7–8-án heves zivatarok pusztították végig az országot. Elsősorban Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében és a fővárosban voltak a legnagyobbak a viharkárok.

A heves zivatarok miatt még a Liszt Ferenc repülőteret is le kellett zárni egy időre. A vihar első napján a Nyíregyháza melletti Napkoron, Tiszavasvári közelében és Balatonfüreden 130 km/h-t, a kimagasló budapesti János-hegyen 137 km/h mértek a HungaroMet Zrt. hitelesített műszerei. Az országban összesen 11 helyen regisztráltak 110 km/h feletti széllökéseket, minden esetben zivatarokhoz köthetően. A második napon a heves zivatarok elsősorban az ország délkeleti-keleti területeit érintették, Debrecen térségében ugyancsak 130 km/h-s széllökést okozott egy szupercellás zivatar. A viharkárok mellett főként a második napon többfelé jelentős (30-40 mm), néhol 50 mm-t is meghaladó csapadék hullott, enyhítve a súlyos aszályt.

A vihar első napján, július 7-én a délelőtti órákban tűntek fel az első erős zivatarcellák a délnyugati határszélen. A vonalba fejlődő zivatarok klasszikus instabilitási vonalként haladtak végig a Balatonon, Balatonfüreden okozva a legerősebb, 130 km/h-s széllökést. A vihar több, a Kékszalag vitorlásversenyre készülő hajót is megrongált, amelyek így nem tudtak indulni a három nappal később kezdődő versenyen. Ugyancsak súlyos károk keletkeztek az északi parti vasútvonalon, a vihar által a felsővezetékekre, illetve a sínekre döntött fák miatt hosszabb időre le is állt a vonatközlekedés. A különösen erős szelet részben az okozta, hogy a hidegfront mentén fejlődő zivatarlánc nagy sebességgel haladt, és ehhez még hozzáadódott a zivatarfelhőkből kifújó szél. Másrészt a zivataros kifutószél frontján kisebb örvények jöttek létre, amelyekben néhány másodpercre még erősebb széllökések is kialakulhattak. A déli órákban a zivatarlánc előtt egyedi cellák is felépültek, amelyek szupercellás jelleget mutatnak. Az egyik ilyen, Simontornya térségében fejlődő szupercella Budapest délkeleti határához közel érte el a legfejlettebb fázisát. A benne kialakuló szélvihar erejét mutatja, hogy a MAVIR 132 kV-os, robusztus vezetékét is képes volt Ócsa és Soroksár között megrongálni. A szupercella a Liszt Ferenc repülőteret is érintette, amit ezért egy időre le is kellett zárni. A zivatarlánc déli részén először a Duna-Tisza közén, majd a Tiszántúlon is erős cellák alakultak ki. A rendszer kissé szakadozva, de még mindig több erős, szupercella jelleget mutató zivatarral érte el a keleti területeket, a Nyíregyháza melletti Napkoron ugyancsak 130 km/h széllökést okozva. A zivatarok az esti órákra elhagyták az országot.

A vihar második napján, július 8-án két elkülönülő zivatarláncot is lehet azonosítani. Az első a hajnali órákban érte el az országot és vonult délnyugat-északkeleti irányba. A rendszer északi része a Balaton környékén, a déli oldala Pécs térségében okozott heves zivatarokat és viharos szelet, majd keleti irányba haladva főleg a déli szárnyán alakultak ki igen erős, szupercellás zivatarok. A zivatarlánc legfejlettebb állapotát Debrecen környékén érte el, ahol 130 km/h-s széllökéseket okozott, majd elhagyta az országot. Az ábrákon látható egy másik vonal is, amely kora délután ért a Balatonhoz, majd gyorsan mozogva estére már keleti irányba távozott az országból. Ez a vonal már ahhoz a hidegfronthoz tartozott, amely mögött mindenütt északnyugatira fordult a szél, és a front mögött beáramló hideg levegő stabilizálta a légkört.

A Debrecen körzetében délután áthaladt zivatarcella a két viharos nap legerősebb szupercellái közé tartozott. A részletesebb ábrán a horizontális képen látható a jellegzetes, kampós felhőforma, a vertikális metszeten pedig a 13 km magasságot is elérő felhőtető. A sztratoszférába behatoló un. túlnyúló felhőcsúcs az intenzív feláramlási csatornához köthető, amely alsó részén a felhőbe történő beáramlás koncentrálódott. Ugyancsak jellemző a szupercellákra az előre dőlő felhő alsó részében jelentkező radarjel mentes vagy gyenge radarjelű terület (BWER), illetve a nagy reflektivitású leáramlási zóna. Végül a felszíni mérések széladatai is jól kirajzolták a forgó zivatarfelhőt jellemző áramlási rendszert, az ún. mezociklont.

A két nap leghevesebb zivatarcelláinak útvonala jól követhető az egy percre interpolált radarképek maximális reflektivitási mezőin. A szupercellás zivatarok jellegzetessége, hogy hosszú, keskeny, összefüggő sávok mentén pusztítanak, így az egyes napok során mért maximális radarjelek összegzésével elkülöníthetők a többi zivatartól. Július 7-én a Balaton keleti medencéjére lecsapó, illetve a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőteret sújtó és nagyfeszültségű vezetékeket letépő vihar útvonala is jól kirajzolódik. A július 8-i vihar zivatarcelláinak útvonalai főleg a déli, illetve keleti országrész felett húzódna.

Az ország felett átvonult viharok három fő zivatarlánc mentén szerveződtek. Az első a július 7-én átvonult, a balatonfüredi és a ferihegyi viharokat kiváltó rendszer volt. A második a július 8-i első zivatarrendszer, amely a debreceni szupercelláért volt felelős. A harmadik az ugyancsak július 8-i második zivatarrendszer, amelyben főként délen jelentek meg intenzív zivatargócok, majd mögötte megindult az északi áramlás. A zivatarrendszerek gyakran önszerveződő folyamatok, a labilis légkörben képesek a nagyobb skálájú időjárási frontoktól leszakadni. Ezúttal azonban mindegyik zivatarrendszerhez hozzá lehet rendelni egy nagyobb, szinoptikus skálájú légköri objektumot.

Július 6-án az esti órákban egy skandináviai központú, nagy kiterjedésű ciklon alakította Európa időjárását. A ciklon délkeleti oldalán létrejött egy gyengébb, hullámzó frontrendszer, ami megközelítette Magyarország nyugati határait és meghatározó szerepet játszott a következő két nap időjárásában. A közeledő frontrendszer előterében nagyon meleg és egyre instabilabb légtömeg torlódott össze, melynek hatására július 6-án este a nyugati határon már megjelentek zivatarok, de még nem jutottak be mélyebben az ország területére. A ciklon fő időjárási frontja ekkor még a Franciaország–Dánia vonalban húzódott.

Július 7-én átvonult a nagy ciklonból lefűződő légörvény hidegfrontja. A front mentén kialakult zivatarok erősségéhez hozzájárult, hogy nem csak a front előtti, konvektív instabilitás okozta szabad konvekció, hanem a front torlasztó hatására létrejött kényszerkonvekció is segítette a cellák fejlődését. A front előtt felépülő szupercellák esetén az erős vertikális szélnyírás is meghatározó szerepet játszott. Az ábrán ugyancsak megfigyelhető a középső troposzféra (700-500 hPa közötti rétegek) alacsony nedvessége, amely a légzuhatagok és az azokkal járó szélerősödés kialakulását támogatta.

Július 8-án a 0 UTC-s analízisek alapján látható, hogy az előző napon átvonult frontrendszeren egy hullám kezdett kialakulni Horvátország felett. A hullám a reggeli órákra tovább erősödött, és a Baranya feletti erős zivatarok elsősorban ehhez a rendszerhez köthetők. Mindehhez hozzájárult az is, hogy a magasban megindult a hideg levegő beáramlása, elsősorban az ország déli területein tovább labilizálva a légkört. A különösen erős, Debrecen környéki konvektív viharok az északkeleti irányba áthelyeződő légörvényhez köthetők. Az időközben nyugat felől megérkező második hidegfront mentén elsősorban a délkeleti országrészben újabb heves zivatarok alakultak ki, majd a front mögötti hideg beáramlás stabilizálni kezdte a légkört, és a folytatásban több napig tartó erős szelet okozott – írta a met.hu.