Megváltozott a balatoni élővilág

A tóban megjelentek idegenhonos fajok, amelyek veszélyesek az őshonos fajokra, a helyben kialakult ökoszisztémára. Az idegenhonos fajok akkor okoznak problémát, ha tömegessé válik a jelenlétük, és átalakítják az adott terület élővilágát.

Az invázió folyamata több lépcsőfokból áll. Az első, hogy bekerülnek az idegenhonos fajok, sokáig ez volt a legfontosabb akadályozó tényező, Délkelet-Ázsiából, Ausztráliából vagy Dél-Amerikából nem igazán volt esélye áttelepülni egy fajnak. A globalizáció kiteljesedésével ez megváltozott. A kereskedelem és az utazás során kis állatfajok vagy inváziós növények magvai átkerülnek más területekre.

A következő lépés a fajok életben maradása az új környezetben, valamint a szaporodásuk. Ha ezt az akadályt sikeresen vették, és az utódok is túlélnek, szaporodnak, akkor megindul az elterjedés. Ez önmagában még mindig nem probléma, gond akkor van, ha az állat vagy növény az új területen teret foglalva elkezdi kiszorítani az őshonos fajokat. Erre az akác az iskolapélda, de ugyanez a folyamat zajlik a halfajoknál, valamint több gerinctelen fajnál.

A globalizációval sokkal nagyobb számban jelennek meg az idegenhonos fajok, így nagyobb az esélye annak, hogy olyanok is megjelenjenek a területen, amelyek nemcsak túlélni képesek, hanem veszélyeztetik is az őshonos élőlénytársulásokat. A folyamatot ráadásul megkönnyíti a klímaváltozás. Sokáig azok a fajok telepedhettek meg, amelyek hasonló klímaövből származnak, az utóbbi években viszont egyre nagyobb gondot okoznak a trópusi, szubtrópusi fajok. A klíma melegedésével nagyobb eséllyel tudnak áttelelni ezek is.

A Balaton egy kitüntetett terület, szubmediterrán a klímája, sok bekerülő, agresszív állat- és növényfaj képes megmaradni itt. A terület komoly emberi hatás alatt áll, sok olyan dolog történt – főleg a turizmus kiszolgálása miatt –, ami rombolta az őshonos élőlénytársulások ellenálló képességét. Olyan élőhelyek is létrejöttek, amelyek korábban nem voltak a területen, például a kövezett part egy unikális új élőhely volt, amit örömmel foglaltak el az idegenhonos fajok.

Sok olyan fajt ismernek, amely veszélyt jelent, és a közeljövőben problémát okozhat a tó élővilágában. Nemcsak állatokra kell gondolni, szubtrópusi, trópusi vízinövények is vannak a Keszthelyi-öbölben. Több idegenhonos faj a Hévízi-tó környékéről indulva kezdte meghódítani a vízgyűjtőt. A kövezésen előforduló fajok 60-90, bizonyos esetekben akár 100 százaléka is idegenhonos. Akinek vágta már el kagyló a talpát a Balatonnál, az valószínűleg találkozott a vándorkagylóval. Ez volt az egyik legelső inváziós faj, amely az 1930-as évek elején jelent meg, a Dunáról érkező uszály aljára volt feltapadva. Nem voltak ellenségei, gyorsan kolonizálta a területet, néhány év alatt az egyik uralkodó puhatestűvé vált.

Ezek természetes folyamatok, az élővilágban az ősidők óta megvan, hogy bizonyos fajok terjednek, dinamikusan változnak a helyi ökoszisztémák. Az ember viszont ahhoz van szokva, hogy ez lassan történik, de a folyamat felgyorsult. Például az amurgéb nevű halfaj körülbelül száz éve került Kelet-Ázsiából Európába, és veszélyezteti a többi, lápos, mocsaras élőhelyen előforduló halfajt. A lápi póc körülbelül 60 millió éves, evolúciós időléptekben fejlődött, majd érkezik egy másik kontinensről egy faj, aminek a következtében eltűnik. Az amurgéb Magyarországon 25 éve van jelen, ha nem vigyázunk a lápi pócra, akkor kiirtja az idegenhonos faj. Ezek robbanásszerű változások, ilyen gyorsan az élővilág és az ember sem tud alkalmazkodni.

Az inváziós fajok megjelenése az esetek túlnyomó többségében az ember tevékenységének következménye. Közvetve vagy közvetlenül ezeknek az ember az okozója, vagy legalább a befolyásolója, az ember hozza be akarva-akaratlanul az új fajokat, például a törpeharcsa idehozatala gazdasági célból való szándékos betelepítés volt. A klímaváltozás miatt emelkedik az átlaghőmérséklet, melegednek a vizek is, és ez lehetővé teszi az idegenhonos fajok túlélését. Az egyik legfontosabb üzenet, hogy ez az emberi hatásnak tudható be, nem az állat- és növényfajok tehetnek az invázióról, hanem mi magunk. Viszont egy már megtelepedett fajtól nehéz megszabadulni, és az erre vonatkozó elképzeléseket is át kell gondolni, mert a fajok elűzése is bajt okozhat – írta az index.hu.

A Balatoni bebírók – inváziós fajok a tó vízrendszerében című dokumentumfilm megtekinthető ide kattintva.