Mesterséges intelligencia a hajózásban

Bemutatjuk a SEA.ai megoldást, amely a mesterséges intelligencia és a gépi látás technológiájának ötvözésével növeli az ütközések elleni védelmet. Emellett kitekintünk Velebiti-csatornára, ahol a bóra rendkívül veszélyes.

Nagyobb biztonság a hajón
A Vendée Globe, vagyis az egyszemélyes vitorlázás egyik fő problémája, hogy folyamatosan figyelni kell a hajókat, más jachtokat és a vízben lévő számos egyéb tárgyat, amelyek potenciális ütközésveszélyt jelenthetnek. A versenyen a legtöbb kiesés technikai problémák miatt következett be, míg néhányan ütközés következtében voltak kénytelenek feladni a versenyt. Ütköztek lebegő tárgyakkal, jéggel – nem feltétlenül más hajókkal.

A közelmúltig az IMOCA hajókat is a két alapvető elektronikus segédeszközzel szerelték fel az ütközések elkerülése érdekében. Radarral, amely képes közepes és nagy távolságból észlelni a célpontokat, de a célpontoknak nagy méretűnek és fémes felületűnek kell lenniük, ráadásul a technológia érzékeny az esőre és a tenger állapotára. A célpontok nem azonosíthatók. Az automatikus hajóazonosító rendszer (AIS) egy a hajókra, halászhajókra és számos jachtra felszerelt elektronikus jeladó, amely a hajó helyzetét és azonosítóját sugározza. Míg a SOLAS-okon kötelező az AIS, de a kisebbeken már nem, és még az is lehet, hogy a nagyobbakon is kikapcsolják ezt a funkciót.

A radar és az AIS rétegeit az elektronikus térkép fölött megjelenítve a multifunkciós kijelzőn a szárazföld, a víz alatti veszélyek, a bóják és más navigációs jelek felett a hajók és más céltárgyakat jelzi (az AIS azonosítja is). Ezek hatékony eszközt jelentenek, de korántsem tévedhetetlenek, sok potenciális veszélyt kiszűrnek, de számos olyan eset van, amikor nem. Ezért szükség van a vizuális figyelésre, ami az egykezes hajózás során 0–24-ben természetesen lehetetlen.

Erre a problémára kínál megoldást a SEA.ai. A versenyző IMOCA-hajók többségét ezzel, a legmodernebb eszközzel szerelik fel. A 2024–25-ös volt a Vendée Globe második olyan kiírása, amelyen a SEA.ai-t használták.

A SEA.ai célja, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi látás technológiájának ötvözésével növelje az ütközések elleni védelmet. A rendszer egy könnyű, árbócra szerelt kamerarendszerből áll, amely nappali és hőkamerákat is tartalmaz, így éjjel és nappal is működőképes.

A videókból származó képeket a rendszer pixelről pixelre összehasonlítja a Sea.ai a folyamatosan tanuló adatbázisával, amely a felhasználók által a rendszer 2018-as bevezetése óta látott „tárgyakat” tartalmazza. A SEA.ai információt nyújt a szkippernek az ütközésveszélyről, és arról, hogy kell-e megelőző intézkedéseket tennie. A teljes személyzetű jachtokon a SEA.ai hőkamerája felbecsülhetetlen segítséget jelent a vízbe esett emberes baleseteknél, különösen éjszaka.

Bóra a Velebiti-csatornán
A horvátországi Velebit partjai és Pag szigete között az Adriai-tenger felett a bóra több mint 100 km/h-s sebességet ért el. Ahogy leereszkedett a horvát partok mentén húzódó hegyoldalakon, a szél felgyorsult, és szinte függőlegesen lefelé fújva rövid hullámokat keltett a Velebiti-csatorna vizén.

A tenger felszínén látható párhuzamos csíkok a szél és a víz kölcsönhatását tükrözték, a szél irányával párhuzamos, lineáris mintákat alkotva, ahogy a szél rázúdul a tenger felszínére. A Velebiti-csatorna 70-80 méter mély, nagyjából 3,2 kilométer széles, nagy hullámokat nem tud vetni a tenger. A szél akadálytalanul rohanhat át a Pag-sziget 200 méter magas gerincén, amely felett ismét felhők jelennek meg. Az ábra a Paski-öbölbe vezető Paska-átjárót és attól délre fekvő területet mutatja, balra Pag városa látható. A szárazföldi parton mindössze Bliznica-öböl alkalmas horgonyzásra bóramentes időben. A pagi parton viszont sehol egy védett hely, a tagolatlan part mellett mély a víz. Ez a tengerrész a világ egyik legveszélyesebb hajózási területe, mert bóra idején sehol nem találni védett helyet, miközben a legvadabb szél a sziklás partra nyomja a hajókat. Még Pag kikötője sem igazán jó hely, erősebb bóra idején a kikötőben nagy a hullámzás.

(Cikkünk az Aqua Magazin 167. számában olvasható teljes terjedelmében. Keresse a kiemelt újságárusoknál és a benzinkutakon! És fizessen elő rá, hogy a jövőben se maradjon le exkluzív tartalmainkról!)