Nagy a pontypusztulás a Balatonban

Az utóbbi években gyakran témát ad a tavaszi pontyelhullások kapcsán, hogy a megfigyelések szerint mindig az IBCC versenye után jelennek meg tömegesen a pontyhullák a Balatonon.

Sokakban felmerül, miszerint a verseny alatt használt csalik, etetőanyagok beltartalma és a betárolt, majd visszaengedett halak miatt van ez az elhullás. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. részéről elmondták, hogy a tavaszi pontyelhullások 2017-től kezdve emelkedtek meg a szokásosnál nagyobb mértékűre, ezzel szemben az NBBH már 2013-tól, az IBCC pedig 2015-től tart versenyeket tavasszal, illetve ősszel.

Ugyanakkor az őszi versenyeket követően egyáltalán nem tapasztalható megnövekedett pontyelhullás, pedig tavaly mindkét versenyt ősszel rendezték. Ettől függetlenül a tavaszi elhullás ugyanakkora volt, mint az előző években, sőt, arányaiban nagyobb volt minden korábbinál.

Hazánk tógazdaságaiban, horgásztavaiban, természetes vizeiben tavasszal a jelenleg legelterjedtebb megbetegedést és elhullást a pontyödémavírus okozza. A megbetegedést egy eddig még nem besorolt Pox vagy himlő típusú vírus okozza. Ezt először 1974-ben Japánban egy koi pontyállományban 80 százalékos elhullással járó járványból származó halakból mutattak ki. Az eddigi fertőzési kísérletek eredményei alapján a pontyon kívül más halfajt, valamint az embert sem betegíti meg, viszont bizonyos halfajok vírus átvivő szerepe nem zárható ki. A betegség terjedése nem teljesen tisztázott.

Idehaza először 2015-ben mutatkoztak olyan jelek, amelyek a vírus megjelenésére utaltak. Biztonsággal meghatározni csak 2016 második fele óta tudják, 2017 elején pedig már több tógazdasági és természetes vízi állományban (állóvizekben) kimutatták. Feltételezhető, hogy a szórványelhullás folyóinkban a sodrás és a víz alatti akadók miatt észrevétlen marad.

A fertőzés nem jár jól látható külső tünetekkel, elsősorban a kopoltyúlemezeken jelennek meg barnás, majd fehéres elhalt részek. A megbetegedett pontyok az aljzat fölött állnak, nem mozognak és nem is táplálkoznak. Általában az aljzaton pusztulnak el, így a víz felszínére csak később, a bomlási folyamatok előrehaladtával emelkednek, azaz víz felszínén úszó, agonizáló, élő egyedek begyűjtése szinte lehetetlen.

A vírus nem okoz hirtelen tömeges elhullást, naponta 5–10 darab hulla jelentkezik a víz felszínén, majd 2-3 napon keresztül nem észlelhető elhullás, amelyet újabb 8-10 megjelenése követ. Ez a szám a Balaton esetén természetesen más tartományban értendő, ahogy egy pár hektáros halastóhoz, horgászvízhez képest az állomány is sokkal jelentősebb össztömegét tekintve.

A fertőzés folyamata, a vírust hordozó egyéb halfajok, élőlények vagy eszközök (pl. haltartó) szerepe nem tisztázott. Mint ahogy az sem, hogy a vírus milyen hőmérsékleti tartományban betegíti meg a pontyokat, és mint a vírusokkal szemben általában ebben az esetben sincs lehetőség a közvetlen gyógykezelésre. Tavasszal minden eddiginél több ponty hullott el. Az összegyűjtött haltetemek becsült átlagtömege körülbelül 7 kilogramm lehetett. Ez azt jelenti, hogy a begyűjtött 3500 hal mintegy 24,5 tonna kiesést jelent – olvasható a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. oldalán.