Így dolgoznak a vízirendőrök

Férfias küldetés, amikor hatalmas viharban és hullámzásban, száz kilométeres szélben, csapkodó villámok között kell menteni, erről is beszélt Horváth László ezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság (BVRK) vezetője.

A mentőmellény viseletét előírja a biztonsági szabályzatunk, és érdekünk, hogy a legnagyobb biztonságban dolgozzunk – jegyzi meg Horváth László ezredes, a BVRK vezetője és Bozsoki László főtörzszászlós.

Horváth László 30 éve vízi rendőr, és több mint egy évtizede vezeti a kapitányságot. Ellenőriz a vízen, nem járőrszolgálatot végez, naponta akár többször is kihajózik. Ez a hivatás tökéletes mentális és fizikai felkészültséget kíván, így nagyon fontosnak tekinti a 80 tagú állomány folyamatos képzését. A tónál Keszthelyen, Balatonföldváron, Siófokon, Balatonfüreden, Fonyódon és Balatonkenesén működtetnek rendőrőrsöt, utóbbit újjáépítik, így feladatait jelenleg a siófoki és a füredi látja el. Harminc kisgéphajóval dolgoznak, és eltökéltek abban, hogy a gyors mentés érdekében a világon megjelenő legkorszerűbb eszközöket minél előbb alkalmazzák. Fontos szerepe van a kitűnő minőségű, kényelmes egyenruhának is, amit viselnek.

„A hajón, amivel utazunk, speciális a felszerelés. A fedélzeti helymeghatározó rendszer mindent mutat, adott hely pontos koordinátáit, a szélerősséget, a víz mélységét, hőfokát, a meder állapotát. GPS-navigáció, radar is segíti a tájékozódást, amely éjjel és ködben jön nagyon jól. A szonár eltűnt emberek, víz alatti tárgyak felkutatásában segít. A LED-es jelzést messziről is jól lehet látni. Erős fényt ad a keresőreflektor, a hangosbeszélővel 400-500 méterre tudunk beszélni. Fontosak a kishajón a kényelmes ülések és a felszerelések miatt a biztonságos tárolórekeszek” – tette hozzá Horváth László.

A Horváth Ákos vezette viharjelző obszervatórium az ezredes szerint nemcsak a Balaton egyik emblematikus épülete, hanem biztonsági szempontból is jelentős: rengeteg fontos kutatást, tanulmányt tettek le az asztalra az elmúlt évtizedekben. A kapitányság vezetője a legizgalmasabb feladataik között említette meg a nagyobb rendezvényeket, mint például a Balaton-átúszásokat, -átevezéseket, a triatlonversenyeket. Egy hajózási szezonban mintegy 200 rendezvényt biztosítanak. A vízi rendészet egyik legfontosabb feladata a segélyhívásokra való kivonulás és a mentés, az idén eddig 171 esetben 369 embernek segítettek. A vízen mindent figyelnek, egyebek mellett a vízi közlekedést, a fürdés szabályainak betartását, a hajók mozgását, a szörfözőkre és a horgászokra leselkedő veszélyeket. Nem ritka, hogy a tó közepén találnak SUP-deszkást, kajakost, úszót, csónakázót. A legrizikósabbak a kishajósok, a fürdőzők, a SUP-osok meg a vízibiciklisek.

Az ezredes úgy fogalmaz, a fürdőzés nem a vízparton kezdődik, hanem még akkor, amikor valaki eldönti, hogy fürdőhelyre megy, mondjuk két gyermekkel. Legfontosabb, hogy felmérje a saját, illetve családja úszástudását, és ehhez mérten vigyen magával mentőeszközt. A kérdésre, hogy volt-e már veszélyben, azt mondja, a vízi rendőrök naponta többször is járnak így. Pontosan emlékszik rá, hogy 2003. november 22-én majdnem otthagyta a fogát egy éjszakai mentésen. Felborult egy hajó, a víz négy fokos volt, a mentés sötétben, ködben történt.

Horváth Lászlónak a közelgő horgászszezonnal kapcsolatos tanácsairól és a balatoni estékről ide kattintva olvashat.