Véget ért a fejlesztés, javulhat a balatoni vízminőség

Új erőre kaphat a Balaton, miután befejeződött a vízminőség javítását célzó nagyszabású fejlesztés.

A beruházást az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma valósította meg 5,139 milliárd forintból, amelyet az Európai Unió és Magyarország Kormánya biztosított vissza nem térítendő támogatásként. A projekt kivitelezője a Szabadics Építőipari Zrt.

A projekt megvalósítása során 11 balatoni vízfolyáson történtek különféle beavatkozások és megvalósult a nádasszűrő mezők reaktiválása is, amelynek köszönhetően helyreállhat a vízminőségvédelmi funkció. A cél az volt, hogy hosszú távon kezelhetők legyenek a tavat érintő vízminőséget érintő problémák, és megóvják a Balaton gazdasági potenciálját.

A projekt részletei:
A Lesence-rendszer fejlesztése Szigliget, Raposka, Hegymagas, Balatonederics és Nemesvita településeket érinti a Balatonfelvidék nyugati térségében.
A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer műtárgyainak rekonstrukciója.
A kis vízfolyások műtárgyainak rekonstrukciója

A 2021 márciusától megvalósult részfeladatok:
KÖV-csatorna: mederstabilizáció, sankolótér, átereszek, a monitoringállomások alépítményi munkái.
Lesence-patak: sankolótér, áteresz, fenékduzzasztó, a Világos-patakot összekötő új csatorna és a monitoringállomások alépítményi munkái.
Tapolca-patak: olajfogó műtárgy felújítása, uszadékfogó rács telepítése.
Kétöles-patak: olajfogó műtárgy felújítása, a monitoringállomás alépítményi munkái.
Nemesvitai-árok: sankolótér kialakítása, monitoring állomások alépítményi munkái.
Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer műtárgyainak rekonstrukciója keretében megvalósult a vízszintszabályozó 4T és 21T műtárgy teljes körű építészeti, gépészeti és villamos felújítása, a biztonságos és hosszú távon fenntartható üzemeltetés korszerű feltételeinek a megteremtésével.
A kis vízfolyások műtárgyainak rekonstrukciója részfeladatai voltak:
Eger-víz: mederstabilizáció, áteresz, kőbukó, monitoringállomások és megközelítő út építése.
Lovasi-séd: meder kotrása, költősziget kialakítása, szádlemez verése, töltéskorona rekonstrukciója. Sankoló és megközelítő út építése. Leeresztő műtárgyak beton felületének, illetve az acélszerkezeteinek felújítása.
Cinege-patak: mederburkolat rekonstrukciója, új hordalékfogó műtárgy építése, új uszadékfogó rács elhelyezése.
Kéki-patak: mederburkolat rekonstrukciója, új hordalékfogó műtárgy építése, kezelő lépcsők beépítése, új uszadékfogó rács elhelyezése.
Burnót-patak: új hordalékfogó műtárgy építése.
Örvényesi-séd: mederburkolat rekonstrukciója, új hordalékfogó műtárgy építése, régi uszadékfogó rácsok felújítása, ülepítő medence rekonstrukciós kotrása, gázlók és betonburkolatok felújítása.

A most záruló EU-s költségvetési időszakban több mint 80 projektet bonyolított le a vízügyi ágazat, mintegy 418 milliárd forint értékben. Ezek közül a Balatont több projekt is érintette, kiemelten pedig a jelen vízminőség-javítási beruházás, ami azért is nagyon jelentős, mert ez nem a mederrel, hanem a befolyó vizekkel foglalkozott. Ezek javítása a meder problémáit is csökkenti. A társadalmi igény a Balaton hasznosítására a legjobb szándék mellett is jelentős terhelést jelent a tó számára, ezért is áll a tó további vízgazdálkodási kezelésére beadott előterjesztésük két lábon: kutatásokat kell folytatni és ezekre építve cselekedni kell.

A projekt legfontosabb célja az volt, hogy a Balaton vízminőségének megőrzését új alapra helyezzék. Szükségszerű volt a beruházás, hiszen a Balaton északi partjának vízfolyásai rengeteg hordalékot szállítanak a tó felé, amelyek felfogására szolgáló terek mára feltöltődtek. Szükségessé vált tehát ezek reaktiválása, teljes körű rekonstrukciója.

A Lesence-rendszer nagyon fontos eleme a Balaton vízgyűjtőjének, amelyet nem fejlesztettek az utóbbi négy évtizedben, így ez volt a projekt egyik kulcseleme. A Lesence-nádasmező több mint 200 hektár, ahol nagyon fontos volt, hogy a természeti értékek megmaradjanak. Vízminőségi monitoringhálózatot kaptak a kis vízfolyások is, amelyek állapotát nagymértékben javították; harmadik nagy volumenű fejlesztésként pedig a Kis-Balaton vízgyűjtő rendszerében épülhetett két műtárgy, A 4T, vagyis a Laki-zsilip és a 21T műtárgyak a vízminőség javításának fontos eszközei – írta a magyarepitok.hu.