Tehenek a városban: a világ első úszó farmja

A Rotterdam kikötőjében úszó építészeti csoda átalakította az élelmiszer-termelésről alkotott gondolkodásmódunkat.

A világ első és legnagyobb úszó farmját 2019-ben nyitották meg. A háromszintes, 27×27 méteres építmény, amely a rakparthoz van rögzítve, 40 darab Meuse-Rijn-Ijseel tehénnek ad otthont. Forradalmi építmény, a városi gazdálkodás gyakorlásának élő laboratóriuma. Napjainkban, amikor a világ népessége egyre csak növekszik, és az urbanizáció folyamatosan falja fel a mezőgazdasági területeket „fejlesztés” céljából, egy ilyen innovatív koncepció reményt ad arra, hogy az éhínség felszámolható, ha a kormányok és gazdálkodó szervezetek megfelelő lépéseket tesznek.

Az úszó farm ötlete egy kulcsfontosságú megfigyelésből született. Peter és Minke van Wingerden, a Beladon alapítói, megoldásokat kerestek a földhiány, az éghajlatváltozás, az emelkedő tengerszint és a szélsőséges időjárási viszonyok problémáira; olyan tényezőkre, amelyek befolyásolják a hagyományos gazdálkodási gyakorlatokat, különösen az alacsonyan fekvő folyódelta régiókban, mint Hollandia. Felmerült a kérdés, hogy ha házakat tudunk építeni a vízen, miért ne építhetnénk farmot is? Ez az ötlet hívta életre a világ legnagyobb farmját. A tehenek naponta 800 liter tejet termelnek, amelyet a helyszínen friss tejjé, sajttá és joghurttá dolgoznak fel.

Az építészeti tervezést a Goldsmith Company végezte, integrálva az összes technológiát a megfelelő működéséhez. Tengerészeti elvek alapján építették, biztosítva a stabilitást és a felhajtóerőt. A szerkezete kompakt, rugalmas és funkcionális. Az egész 3 összekapcsolt pontonra épül, amelyek a farm alapját képezik. Ezek a pontonok tartják a legnehezebb részeket, például a tejfeldolgozó gépeket, az esővíz újrahasznosító gépeket és egyéb berendezéseket. A nehéz elemeknek az épület víz alatti részében való elhelyezése a tervezés egyik kulcsfontosságú jellemzője, amely növeli a stabilitást és alacsonyan tartja a súlypontot.

Ezt a szintet követi a „tehénkert”, amely az állatok elhelyezésére szolgáló fő szint. Könnyű és zárt szerkezet, amely áttetsző polikarbonát panelekből áll. Ez lehetővé teszi a természetes fény bejutását, miközben menedéket nyújt a teheneknek. A padlót puha, gumi anyag borítja az állatok kényelme érdekében. A felső szint szabadtéri terület, más néven tető, amelyet acélváz tart és napelemekkel szerelték fel. Ez árnyékot ad és segít az esővíz összegyűjtésében.

Az úszó gazdaság jórészt önellátó, és az etetéstől a tehenek fejéséig, a hulladékkezelésig és a termékfeldolgozásig minden folyamat a közös tető alatt zajlik. Galériák és üvegfalak is találhatók benne, ezek „tanösvényt” formálnak a látogatóknak, lehetővé téve számukra, hogy az összes tevékenységet az állatok zavarása nélkül tekinthessék át.

Az úszó gazdaság minimalizálja a környezeti terhelést. A tehenek nem fogyasztanak hagyományos takarmányt, inkább a város nemkívánatos melléktermékeit tüntetik el: golfpályákról és közparkokból származó füvet, zöldséghéjat és gabonát. Így ők friss takarmányhoz jutnak, miközben segítik a várost a szerves hulladék kezelésében is.

A főépület mellett lebegő napelemek az energia 45 százalékát termelik. Ezenkívül a tetőről összegyűjtött esővizet megtisztítják a tehenek számára, biztosítva a folyamatos frissvíz-ellátást. Automatikus trágyafeldolgozó üzemük a tehéntrágyát szerves trágyává dolgozza fel, ami a helyi gazdák körében nagyon keresett termék. A tehenek több helyet kapnak, mint a hagyományos farmokon, egyedi állásokkal, amelyeket az igényeikhez lehet igazítani. A fejést robotrendszer végzi.

A világ első és legnagyobb úszó farmja több mint kereskedelmi vállalkozás: oktatási központ és a jövő élelmiszerrendszereinek prototípusa. Az alapítók azt tervezik, hogy kibővítik modelljüket, és egy második úszó farmot építenek a kikötőben zöldségek és fűszernövények beltéri termesztésére.

(forrás: marineinsight.com, fotók: dispatch.com, holland.com, theneweconomy.com, dairyglobal.net, agritecture.com)