Szkippertippek hajózóknak

Ezúttal a propellerrel, valamint a rádiózással kapcsolatban adunk hasznos tanácsokat, valamint megtudhatjuk azt is, mi az, amit soha ne mondjunk a rádióban.

A propeller a vízben forogva ventilál és kavitál. A két fogalom nem azonos. Ha a propeller közel van a vízhez – ez a helyzet a külmotorok esetén –, hajlamos levegőt beszívni maga köré. A levegőbuborékokkal teli víz sűrűsége erősen csökken, ezzel a csiga tolóereje is, miközben a kisebb vízellenállás következtében megemelkedik a fordulatszáma. A motor pörög, de a hajó nem halad. Ezért alkalmazzák a külmotor hajtóműve felett a vízszintes antiventilációs lemezt és ezért van megszabva, hogy a csigának mennyire kell mélyen lennie a vízben.

A kavitáció viszont a propeller szárnyain kialakuló nyomáskülönbségből adódik. Ahogy a csiga forog, a felgyorsuló vízben a szárnyak tolóoldalán nyomásnövekedés, a hátoldalán pedig nyomáscsökkenés alakul ki. Azt a jelenséget, amikor a hajócsavar környezetében felgyorsuló vízben Bernoulli törvénye alapján a víznyomás értéke az adott hőmérséklethez tartozó telített vízgőz nyomására csökken, és ott gőzbuborékok keletkeznek, kavitációnak nevezzük.

A buborékok csökkentik a víz sűrűségét a környezetükben, így a hajócsavar (vagy egy része) nem a tervezett nyomási körülmények között dolgozik. A gőzbuborékok létrehozására energia fordítódik, ami teljesítményveszteségként jelentkezik. Emellett ha a keletkező gőzbuborékok az áramlás mentén olyan helyre érnek, ahol a nyomás nagyobb az ottani hőmérséklethez tartozó telítettgőz-nyomásnál, hirtelen összeroskadnak, az egymásnak csattanó folyadékfelületek erős lökéshullámot keltenek, és ezek a csavarszárny anyagában sérüléseket, eróziót okoznak. Az erős és hosszan tartó kavitáció idővel szivacsossá teheti a hajócsavar fémanyagát, ezáltal kiegyensúlyozatlanná válik, a motor rázkódni kezd, és ezzel még a tengely is károsodhat.

Ha egymás mögött két közös forgástengelyű, de ellenkező forgásirányú hajócsavart helyezünk el, akkor a feldolgozott összteljesítményt kettéoszthatjuk a két csavar között, ezzel csökkentve a kavitáció veszélyét. Az egycsavaros megoldáshoz képest kisebb a felgyorsított víz forgatására elpazarolt energia, ezzel pedig javul a rendszer hatásfoka is. Az ellentétes forgásirány további előnye a hajtott egységre kifejtett forgatónyomaték kiegyensúlyozottsága. Kontracsavarokat alkalmaznak a nagy sebességű siklóhajóknál, ahol a nagy teljesítményigény miatt hagyományos konstrukcióval elkerülhetetlen lenne a kavitáció.

Over and out
Amikor VHF-rádión beszélünk egy másik hajóval vagy a kikötővel, simplex üzemmódban mindig csak az egyik fél beszélhet (azaz sugározza az adását), míg a másik hallgatja (azaz veszi a másik fél adását). A beszélő nyomva tartja a rádiója adásgombját, amit PTT (Press to Transmit vagy Press to Talk) gombnak hívunk. Ez kapcsolja át a rádió adó-vevőt adás üzemmódba és sugározza ki a térbe a rádióhullámokat. A másik fél rádiója (amelyen nincs benyomva az adás gomb) vételi üzemmódban van, így az adott rádiócsatornán beérkező adás rádióhullámait hanggá alakítja.

Amikor az adó fél befejezte a mondandóját, az over (magyarul vétel) szóval jelzi a másiknak, hogy befejezi az adást, átadja a szót neki, majd elengedi a PTT gombot és vételre vált. Ezzel a másik félnek lehetősége van, hogy a saját rádióján a PTT gombot megnyomva adásra váltson és válaszoljon. Mielőtt befejezné az adását, szintén az over szóval jelzi, hogy befejezte a mondandóját (válaszát), majd átadja a szót, várja a másik további közlését.

Amikor a felek végeztek, a hívást irányító fél az out (magyarul vége) szóval jelzi a partnerének, hogy befejezte a beszélgetést, kilép a rádió-összeköttetésből, további választ nem vár a másiktól. Ezzel mindketten visszaváltanak a használt munkacsatornáról a CH 16 figyelő csatornára.

Ügyeljünk arra, hogy a beszélgetés végén ne használjuk azt a nem létező, azaz szabálytalan kifejezést, hogy over and out. Ezt a kettőt ugyanis súlyos hiba együtt használni, hiszen az over azt jelzi a másik félnek, hogy várom a válaszod, vételre váltok, míg az out azt jelenti, hogy nem várom a válaszod, kilépek.

Horváth Csaba

(Cikkünk eredetileg és teljes terjedelmében az Aqua Magazin 157. számában jelent meg. Fizessen elő rá, hogy ne maradjon le exkluzív tartalmainkról!)

   - ha tetszett, ajánld másoknak is!