Építészeti remek: mentőtutajból kényelmes túrahajó

Nem vitorlás hajó, de a hagyományos motorosoktól is távol áll, napelemek segítségével termel magának energiát, tágas lakhelye két embernek és egy kutyának.

Guylee Simmonds és David Schnabel építészeti tanulmányaik során ismerkedtek meg, és bár a családi hátterük eltérő, a Stödig-projektről hasonlóan gondolkodtak. Így vált egy kiszolgált mentőtutajból csodálatos beltérrel megáldott túrahajó.

Schnabel életében a vízi életforma újdonság, Simmonds viszont vitorlásfamíliából származik. „Kelet-Sussexen és a Csatornán edződtem, a családban én vagyok a harmadik generáció, amelyik hajót birtokol. Nagyapám öreg fabárkája sosem hagyta el a kikötőt, mindig csak dolgozott rajta, olyan volt, mint valami végtelen történet. A Stödig az első motoros a családban, emiatt támadt egy kisebb viszály, de elsimítottuk” – mondta.

Mi vonz valakit egy 23 éves, kiszolgált mentőtutajhoz, ami az életét az MV Clansman komphoz kötözve töltötte? Az építész meglátta a lehetőséget a szokatlan formájú és elrendezésű térben. „Egy hosszúkás hajótestben véges a lehetőségek száma, mi viszont szabadon gondolkodhattunk a témában. Persze számított a vételár is: egy ilyen bárka újonnan hat számjegyű összegbe kerül, de amikor eladják őket 5–10 ezer font közötti összegért megvehetők. Az építésükkel szemben nagyon komoly elvárásokat támasztanak, hihetetlenül biztonságosak, az üvegszál fal például 25 mm vastag. Ez a példány 100 fő befogadására volt alkalmas, 2018 elején zárt aukción hirdették meg, mi 7000 fontos ajánlattal győztünk.”

A két fiú egyéves határidőt adott magának a felújítás és átalakítás elvégzésére, miközben persze szokásos munkájukat is meg kellett csinálniuk. Mivel összesen 30 ezer font állt rendelkezésükre (és ebből 7000 elment a megvételre), végesek voltak a lehetőségeik, sok mindent maguk intéztek. Emiatt viszont az utolsó csavarig ismerik a hajót, bármikor bármilyen problémát meg tudnak oldani. Kivágták a tat egy részét, hogy lehessen kokpitjuk (ilyesmire egy mentőtutajon nincs szükség), a benti padoktól megszabadultak, a helyükre két franciaágyas kabint, plusz ágyakat, szalont, konyhát és fürdőt építettek. „Bár az egész hajó mindössze 35 láb (10,67 méter), jól lehetett dolgozni a belső terével, pláne, mivel a 3 méteres szélessége szinte végig megvan. Még akkor is rendesen elférünk, amikor bepakoljuk a sícuccunkat vagy a kempingfelszerelést. A stabilitást ballaszt beépítésével fokoztuk, az üresen 5 tonnásnak mért hajóba (bútorokkal együtt) végül 3,5 tonna plusz került.”

Akadtak a projektnek támogatói is, egyiküknek köszönhető a 10 ezer font értékű, 1900 W energia termelésére képes napelemrendszer, amit kis szélturbina egészít ki, így a legritkább esetben van szükség külső áramforrásra csatlakozni.

2020 májusában Newhavenből indulva, a Csatornán átkelve, majd Belgium és Hollandia partjai mentén haladva végül Norvégia északi részét járták be. A túra során 3100 tengeri mérföldet tettek meg. „Amikor nem belvízi csatornákon hajóztunk, gondosan megterveztük az útvonalunkat, hogy a legkedvezőbb körülmények között haladjunk. Nyár közepén értük el a fjordokat, hihetetlen helyekre jutottunk el, részben csekély merülésünknek köszönhetően. És persze az is sokat számított, hogy tudtuk, 2,5 centiméter üvegszál van köztünk és a víz között, ami ad némi magabiztosságot a sziklák közötti horgonyzásnál.”

Lenyűgöző képek a norvég fjordokról és kulisszatitkok a felújításról:

Majd háromnegyed órás dokumentumfilm a projektről:

(forrás: yachtingworld.com, fotók: themindcircle.com; boatinternational.com; arctic-lifeboat.com; sidetracked.com)