Éjjel-nappal vitorlázás
A nappali és az éjszakai szabályok közötti váltások pillanatszerűen, a napnyugta és a napkelte időpontjához igazodnak; ezeket az időpontokat az összes versenynapra tartalmazza a versenyutasítás. A következő bekezdésekben pedig azt vizsgáljuk, hogy a versenyszabályok miként változnak a nappali órákhoz képest.
Az éjszakai időszakra hatályba lépő változások célja kivétel nélkül az, hogy a nehezebb tájékozódásból fakadó biztonsági kockázatot csökkentsék. A versenyszabályok szerint alaphelyzetben minden egyes versenyző egyénileg felelős azért, hogy a körülményeknek megfelelő egyéni úszóeszközt viselje. A versenyrendezőség a balatoni viharjelzés működése alapján teszi kötelezővé ezek használatát, így első- vagy másodfokú jelzés esetén minden legénységtag számára kötelező a viselése. Habár alapfok esetén nincs egyértelmű követelmény, éjszaka erősen ajánlott a mentőeszköz használata. Gondoljunk bele: sötétben az imbolygó fedélzeten könnyű egyensúlyt veszíteni, és akár a vízbe esni…
A csökkentett látási viszonyoknak megfelelően határozott előírás, hogy a hajóknak a Hajózási Szabályzatban meghatározott fényeket kell viselnie. A versenyre való felkészülés fontos állomása a felszerelés ellenőrzése. Vegyük fel ellenőrző listára, hogy győződjünk meg a fények működéséről, továbbá arról, hogy a rendelkezésre álló áramforrás akár két éjszakán keresztül is képes legyen biztosítani a fények működését, ugyanis így ismerhetik meg a másikat az egymáshoz közel vitorlázók.
A Kékszalag versenykiírása szerint a hajók találkozására vonatkozó szabályok is módosulnak: éjszaka a World Sailing csökkentett látási viszonyok között érvényes versenyszabályait (RV függelék, amely a Reduced Visibility Racing Rules rövidítése) alkalmazzák. A négyévente közzétett versenyszabályokhoz kapcsolódóan egy sor olyan függeléket készítenek, amelyek nem szerepelnek a könyvben. Ennek oka és következménye, hogy az ilyen, általában két betűvel azonosított függelékek a tapasztalatok alapján keletkező igények szerint a négyéves periódusokon belül könnyen módosíthatók.
A versenyszabályok 2. része foglalkozik a hajók találkozásával kapcsolatos szabályokkal, amelynek bevezetője lehetővé teszi, hogy a versenykiírás rendelkezései alapján az itt szereplő szabályokat a Hajózási Szabályzat helyettesítse. A speciális RV függeléket arra az esetre készítették, ha egy hosszú távú, éjszakába nyúló verseny rendező szervezete a Hajózási Szabályzat helyett ezt szeretné alkalmazni. A szabályzat ugyanis nem nyújt maradéktalan segítséget például a jelek elhagyása körüli helyzetek megoldásában, ezért tanácsos a meglévő versenyszabályaink adaptációját használni.
Nézzünk három gyakorlati találkozási helyzetet, amely segít megmutatni a különbséget a nappali és az éjszakai szabályok között. Mindegyiket képzeljük a nyugati medencébe.
Kellemes 8-10 csomós délnyugati szélben hagyjuk el a Tihanyi-szorost, folyamatos cirkálással vitorlázunk Keszthely felé. Balcsapáson haladva egy jobbcsapásos hajóra leszünk figyelmesek, amely elől ki kell térnünk. Naplemente előtt akkor felelünk meg ennek a követelménynek, ha biztosítjuk, hogy a jobbcsapáson haladó útjogos hajó anélkül tud továbbvitorlázni a menetirányán, hogy elkerülési műveletet végezne. E mellett napnyugtát követően arra is figyelnünk kell, hogy bármelyik pillanatban legalább 40 méter távolságot tartsunk egy útjogos hajótól. Ha a találkozás közben ennél közelebb érnénk egymáshoz, idejében fordulnunk vagy ejtenünk szükséges.
A keszthelyi fordulónál a bóját követően egy rövid terelőszakaszt kell teljesíteni, és egy másik bóját is el kell hagyni. Az elsőt keleties szélben megközelítve a máskor is alkalmazandó útjogszabályok mellett kritikus pillanat a zóna elérése. Éjszaka a zóna a bója köré képzelt 200 méteres kör, napfelkeltét követően viszont a jól megszokott módon, a bójához közelebb lévő hajó háromszoros testhosszának megfelelő távolságon belüli terület. Az éjszakai és a nappali szabályok közötti váltás pillanatában tehát egy fix méretről a hajóhossz viszonylagos méretére változik a zóna. Ha egy másik hajóhoz képest belső fedésben vagy tisztán elöl érünk a zónába, akkor annak jelhelyet kell adnia számunkra, amely szerint alapvetően biztosítania szükséges azt, hogy a bóját az előírt oldalán elhagyhassuk. Éjjel ez a követelmény is kiegészül egy 40 méteres minimális távolságtartási előírással, amelyet a jelhely megadására kötelezett hajónak kell biztosítania. A zóna méretének 200 méteres sugarú körre növelése és a 40 méteres biztonsági távolság együtt képes arra, hogy akár frissebb szélben is növelje a keszthelyi bója körüli biztonságos manőverek esélyét.
Újra Tihany felé közeledve friss északnyugati szél támad, és futtatott menetben rohanunk a cél felé. Ha a nappali időszakban hátulról utolér bennünket egy hajó, és csatázni szeretne velünk, akkor ha a kétszeres hajótesthosszunknak megfelelő távolságon belül kerül velünk szél alatti fedésbe, a fedés ilyen fennállása idején nem vitorlázhat az észszerű menetiránya fölé (lásd a 17. szabályt), kivéve, ha azonnal mögöttünk halad el. Ritka az olyan eset, amikor egy hosszú távolsági versenyen ilyen szoros harcok bontakoznak ki, de egy osztálygyőzelem megszerzése jó indok lehet erre. Az ilyen csaták sokszor nagyon közel hozzák egymáshoz a résztvevőket, amely korlátozott látási viszonyok esetén határozottan kockázatos. Az éjszakai szabályok ezért jelentősen módosítják a 17. szabályt: a szél alatti hajó a fedés létrejöttétől függetlenül nem vitorlázhat az észszerű menetiránya fölé, ha a másikhoz 80 méternél közelebb van. Ez a nyolcvan méter épp a duplája annak a minimális negyvennek, amelyet a szél felőli, kitérésre kötelezett hajónak folyamatosan tartania kell a szél alattitól.
Szöveg: Böröcz Bence, World Sailing nemzetközi versenybíró
(Cikkünk eredetileg és teljes terjedelmében az Aqua Magazin 152. számában jelent meg. Fizessen elő rá, hogy ne maradjon le exkluzív tartalmainkról!)
