Drasztikusan pusztulnak a világ folyóvizei

Hatalmas ütemben pusztulnak a föld folyórendszerei, ami súlyos következményekkel jár gazdasági és társadalmi szempontból is.

Kínában a gátak elképesztő tempójú építése és a folyók túlzott kiaknázása olyan környezeti rombolást okoz, ami elpusztítja az erdőket, a biodiverzitást és kimeríti a vízkészleteket. Az ország folyóinak száma az elmúlt hat évtizedben több mint 27 ezerrel lett kevesebb, így azok több mint fele elveszett. A Mekong vízszintje soha nem volt még ilyen alacsony, ugyancsak nagyrészt a Kína által épített hatalmas gátak sorozatának köszönhetően

Az öntözésre szánt víz elterelése szintén a folyók jelentős károsítását okozza, a növénytermesztés és az állattenyésztés a világ édesvízi erőforrásainak csaknem háromnegyedét érinti. Miközben a tiszta vizet elvezetik, ipari hulladékokkal és a szennyvízzel terhelik ezeket a forrásokat.

Összességében a világ leghosszabb folyóinak csaknem kétharmadát érinti az emberi beavatkozás, így azok veszélyeztetettnek minősülnek. A 21 folyó, amelyek 1000 kilométernél hosszabbak, és továbbra is érintetlenek a forrástól a tengerig, a legtöbb az Északi-sarkvidék távoli régióiban, valamint az Amazonas és a Kongó azon medencéiben helyezkedik el, ahol a vízenergia kiaknázása gazdaságilag nem elég jövedelmező.

A folyók kritikus szerepet játszanak az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében azáltal, hogy bomló szerves anyagot és erodált kőzetet szállítanak az óceánba. Ez a folyamat évente mintegy 200 millió tonna karbont von ki a légkörből. Az Egyesült Államokban a folyók csaknem felét rossz biológiai állapotúnak tekintik. Még tavaly októberben hatályon kívül helyezték a korábbi környezetvédelmi szabályozást, és egy jóval enyhébb verziót léptettek életbe.

Brazíliában a gazdasági növekedés érdekében enyhítették a környezetvédelmi szabályokat. A veszteségek között szerepel az Amazonas, ami vízhozam szempontjából a világ legnagyobb folyója. Mára a brazíliai Amazonas-medence elveszítette őserdeinek akkora területét, amely nagyobb, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság, a világ 11. legnagyobb országa.

A folyókat illetően intézkedéseket kell hozni azok helyreállítására. Idetartozik a folyók és a víztartó rétegek mesterséges feltöltése a visszanyert használt vízzel, a szennyezések eltávolítása, és a továbbiak megakadályozása, a túlzott vagy nem termelékeny gátak eltávolítása, valamint az édesvízi fajok védelmének szigorítása – olvasható Brahma Chellaney, a New Delhi központú Policy Research és a berlini Robert Bosch Academy professzora tanulmányában.