Az atommeghajtás lehetősége szabadidős jachtokon – első rész
Lehetséges-e kis méretű atomreaktort építeni egy szuperjachtra, vagy ez az elképzelés pusztán vágyálom?
Bő 60 évvel a koncepció bemutatása után az atomreaktorok ismét bekerültek a fenntartható szuperjachtozásról szóló beszélgetésekbe. Jelenleg ugyan a dízel-elektromos rendszereket és az alternatív üzemanyagokat emlegetik úgy, mint a meghajtás jövőjét jelentő megoldásokat, de előfordulhat, hogy egy atommeghajtású szuperjacht lesz a megoldás a nagy hatótávolságú, nulla kibocsátású túrázásra.
Képzeljünk el 20 csomó feletti sebességet, valamint légkondicionálóval jéghidegre hűtött belső teret – anélkül, hogy szén-dioxidot juttatnánk a légkörbe. Tankolás tízévente egyszer, az eddig a gépháznak fenntartott termet pedig sokkal szórakoztatóbb dolgokra használhatja. Ezt az ígéretet kínálja az atommeghajtású hajózás.
A fényes jövő útjában ugyan áll egy-két technikai és szabályozási akadály, egy valamit azonban jó, szem előtt tartunk: az atomenergia a tengeren nem új keletű dolog, több mint 700 reaktort szolgál a tengeren, jóval több, mint a szárazföldön. Vannak tengeralattjárók és repülőgép-hordozók, ahogy jégtörők és polgári hajók is. Az Egyesült Államok még az NS Savannah atomteherszállító hajó fejlesztését is finanszírozta az 1950-es években. Mivel az akkori 47 millió dolláros költség felét (mai pénzben 286 millió dollárt) a reaktorrendszerre költötték, drága volt az üzemeltetése, és korlátozott volt a látogatható kikötők száma, ezért egy évtized után leszerelték.

Az idők azonban változnak. Az atomenergia újra téma a tengerészeti iparági fórumokon, lévén a nukleáris meghajtás óriási értéket képviselhet a tengerészeti ágazat dekarbonizációs folyamatában. Lehetővé teszi a hosszabb élettartamú, kibocsátásmentes hajók létrehozását, amelyek minimális utántöltő infrastruktúrát igényelnek, legjobb esetben még azt sem.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) 2030-ra 40 százalékkal csökkenteni kívánja a hajózás szén-dioxid-intenzitását, 2050-re pedig a nettó nulla a cél. Bár ez nem közvetlenül a jachtokat célozza, érezhető nyomás nehezedik a szabadidős szektorra is, meghatározva a fejlesztési irányokat. Ráadásul az alternatív üzemanyagoknak (metanol, ammónia, hidrogén) is megvannak a maguk nehézségei, amik azonban az atomenergia használatával leküzdhetők.

Elméletben. A szuperjachtokat építő hajógyárak nem ilyen optimisták. A Feadship – amely számára nem idegen az innováció – szerint a reaktoroknak nincs sok értelmük, hiszen a mag betonburkolata önmagában megduplázhatja a jacht súlyát. Ezzel a HolosGen (az egyik fejlesztőcég) nem ért egyet, de azt elismeri, hogy minden jachtot egyenként kellene vizsgálni megvalósíthatóság szempontjából, hogy pontosan meghatározzuk a tömeget.
Szintén a Feadship ellenérve, hogy a kikötőben vagy horgonyon töltött napok és hetek miatt nem épp hatékony a reaktor energiájának használata. Azt nem vitatják, hogy a dolog műszakilag megvalósítható, csak annak nem látják értelmét, hogy körülbelül 10 százalékos átlagos fedélzeti terhelés miatt integráljanak egy mikromoduláris reaktort. Az ugyanis jobban kihasználható a parton, zöld üzemanyagot, például metanolt állítva elő több jacht számára maximális teljesítményen.
A Lürssen is végzett tanulmányokat atommeghajtású jachtokkal kapcsolatban, de egyelőre túl nagynak látják a kihívást. És szerintük a társadalmi elfogadottság is csekély. Néhány ügyfél érdeklődik az atommeghajtás iránt, mert a téma fontos számukra, de még ők is tudják, hogy távoli az esetleges bevezetés.
Folytatjuk…

(fotók és forrás: boatinternational.com)
- ha tetszett, ajánld másoknak is!