A Rio 2016 elnökét 30 év börtönre ítélték az olimpiához kötődő korrupció miatt

Carlos Nuzmant, a Rio 2016 és a Brazil Olimpiai Bizottság korábbi elnökét 30 év és 11 hónap börtönbüntetésre ítélték, amiért szavazatokat vásárolt a brazil város sikeres olimpiai és paralimpiai pályázatának kedvező elbírása érdekében

Nuzmant korrupció, bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás és adócsalás vádjában találta bűnösnek a Rio de Janeiró-i 7. szövetségi büntetőbíróság vezetője, Marcelo Bretas bíró. A 79 éves egykori röplabdázót, aki Brazíliát képviselte az 1964-es tokiói olimpián, a fellebbviteli eljárás lezárultáig nem börtönzik be. Sérgio Cabral volt Rio de Janeiró-i kormányzó és Leonardo Gryner, a Rio 2016 volt főigazgatója szintén börtönbüntetést kapott. Cabral 10 év és nyolc hónapot, míg Gryner 13 év és 10 hónapot.

Az 57 oldalas ítéletből kiderült, hogy Nuzman 2014 júliusa és 2017 szeptembere között „eltitkolta 16 kilogramm, illegális tevékenységből származó arany eredetét és tulajdonjogát, 1 495 437,63 real (239 000 euró) értékben, azt egy svájci széfben rejtve el”.

2017 októberében Nuzmant az Operation Unfair Play elnevezésű nyomozás keretében letartóztatták a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjainak 2 millió dollár (1,8 millió euró) összegű megvesztegetés megszervezésének gyanújával, hogy a 2016-os Rio de Janeiró-i olimpiai és paralimpiai játékokat megrendezzék.

A nyomozás azt követően indult, hogy a Le Monde című francia napilap azt állította, a NOB tagjait három nappal a szervezet 2009. októberi koppenhágai ülése – amelyen Rio de Janeiro legyőzte a rivális Chicagót, Madridot és Tokiót, és az első dél-amerikai városként nyerte el az olimpiát – előtt megvesztegették. Bretas azt állította, hogy Nuzman, aki 2000 és 2012 között a NOB tagja, tervelte ki az akciót. „Az elítélt közszereplői pályafutását annak szentelte, hogy Rio de Janeiro az olimpia rendező városa legyen, azonban e társadalmi felelősségvállalás ellenére úgy döntött, hogy az erkölcs és a közvagyon ellen cselekszik.”

Nuzman ügyvédje, João Francisco Neto megerősítette, hogy fellebbezni fognak az ítélet ellen: „a bíró sportból ítélte el őt, bizonyítékok nélkül, Nuzmant biztosan fel fogják menteni. A köztársaság bíróságai nem fogják tiszteletben tartani ezt a kimondhatatlan jogi erőszakot”.

Cabral 2016 óta börtönben ül, 200 éves börtönbüntetését tölti csalás és korrupció miatt. Két évvel ezelőtt azt mondta Bretasnak, mintegy 2 millió dollárt fizetett azért cserébe, hogy a NOB tagjai akár hat szavazatot is adjanak Rióra. Azt állította, hogy a pénz Arthur Soares brazil üzletember tartozásából származott. A King Arthur néven ismert Soarest közel négy évvel ezelőtt letartóztatták, majd szabadon engedték, és továbbra is szabadlábon van, de távollétében ítélték el.

Sérgio Cabral

Cabral, aki 2003 és 2010 között Rio de Janeiro államot kormányozta, hozzátette, hogy később további 500 000 dollárt (450 000 eurót) fizettek Papa Massata Diacknak, Lamine Diack, a NOB akkori tagjának és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöke fiának azzal a céllal, hogy a NOB-tagok további három szavazatát biztosítsák. Állítása szerint az olimpia NOB-tagok megvesztegetésével Rio de Janeiróba vitelének tervét Nuzman dolgozta ki Lamine Diackkal együtt. Cabral két sportlegendát, az ukrán rúdugró Szergej Bubkát és a kilenc olimpiai érmet nyert orosz úszót, Alekszandr Popovot nevezte meg azok között, akik kenőpénzt kaptak. Mindketten tagadták a vádakat és jogi lépésekkel fenyegetőztek. Egy másik olimpiai érmes, a korábbi namíbiai sprinter, Frankie Fredericks ellen Franciaországban vádat emeltek a rendszerrel kapcsolatban.

Cabral elmondta, hogy Rio győzelmének magvait már néhány hónappal a végső szavazás előtt elültették, amikor Nuzman 2009 augusztusában felvette vele a kapcsolatot: „Nuzman odajött hozzám, és azt mondta: »Sergio, szeretném elmondani, hogy az IAAF elnöke, Lamine Diack olyan ember, aki nyitott a jogtalan előnyökre« – mesélte Cabral a találkozóról. – Öt vagy hat szavazatot tud biztosítani, cserébe 1,5 millió dollárt (1,3 millió euró) akar.” Cabral azt állította, ő vette fel a kapcsolatot Grynerrel, hogy tárgyaljon Massata Diackkal, megkönnyítendő a kifizetéseket. 2017-ben a brazil ügyészek nyilvánosságra hozták a két férfi közötti e-maileket, amelyekben a szavazás előtti kifizetésekről volt szó. Vallomásában Cabral azt állította, hogy egy másik találkozót is tartott Nuzmannal, amelyen azt mondták neki, hogy további 500 000 dollárral további három szavazatot lehet biztosítani.

„Nuzman azt mondta nekem, Papa Diack azt mondta, hogy több szavazatot tud szerezni – mondta Cabral a vallomásában. – Azt mondta, hogy összesen kilenc szavazatot elérhetnénk, de további 500 000 dollárra lenne szüksége. Mondtam neki, hogy ez meglesz.”

Vallomásában Cabral azt is elmondta, hogy a 2017-ben korrupció és pénzmosás miatt elítélt korábbi brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva és Eduardo Paes, Rio de Janeiro polgármestere a játékok pályázatának idején tudtak a vesztegetési tervről, de közvetlenül nem vettek részt benne. Cabral azt állította, hogy a kilenc voks döntő fontosságú volt ahhoz, hogy Rio de Janeiro átjusson a szavazás első fordulóján, amelyen 26 szavazatot kapott, mindössze nyolccal többet, mint Chicago. A következő fordulókban is nagy előnnyel vezetett, és végül a végső szavazáson 66:32 arányban legyőzte Madridot.

„Elengedhetetlen volt, hogy garantáljuk a pluszszavazatokat” – mondta Cabral.

Bretas elmondta, hogy a vizsgálat eredményeit elküldi a szenegáli és a francia hatóságoknak, ahol Massata Diack és Lamine Diack ellen továbbra is nyomozás folyik. 2020 szeptemberében Lamine Diackot, aki 1999 és 2015 között az Atlétikai Világszövetség elnöke volt, Párizsban több vádpontban is elítélték a hivatali ideje alatt elkövetett korrupció miatt, amelyek egy része az orosz doppingbotrányhoz kapcsolódott. Négy év börtönbüntetésre ítélték, amelyből kettőt felfüggesztettek. Lamine Diackot 2015 óta házi őrizetben tartották Franciaországban, de 600 000 dolláros (530 000 euró) óvadék kifizetése után hazatérhetett Szenegálba. Az óvadék a 2016-os riói olimpiával kapcsolatos ügyhöz kapcsolódott. Az IAAF marketing tanácsadójaként dolgozó Massata Diackot szintén elítélték, és távollétében öt év börtönbüntetésre ítélték.

A bíró azt állította, hogy 15 millió dollár (13 millió euró) folyt be a fiatalabb Diack cégeihez az IAAF által kialkudott különböző szerződésekből, amíg az apja volt a vezető. Massata Diack Szenegálban él, amely megtagadta a kiadatását Franciaországnak a tárgyalás idejére. Mindkét Diack fellebbezett az ítélet ellen. Lamine Diack 2014-ben a jogász végzettségű Nuzmant nevezte ki az IAAF etikai bizottságának tagjává.

Lamine Diack és Shinzo Abe (Tokyo 2020)

(fotók és forrás: insidethegames.biz)

   - ha tetszett, ajánld másoknak is!