Hercsel Erik, a J24 kapitánya

A Balatonfüredi Yacht Club elnökségének tagja, az egyik legaktívabb hazai tőkesúlyos One Design flotta, a J24 kapitánya, nem mellesleg az idei J24-es magyar bajnok. A mindig vidám vitorlázó nemcsak szervez, szórakoztat, de utánpótlásérdeket is képvisel.

Aqua: Nagyon komoly aktivitás van a J24 flotta körül, ezt a külső szemlélő is hamar leveszi.
Hercsel Erik: Az osztályunk napjainkra nagyon megerősödött. Ma már harmincnégy J24-es van a Balatonon, amiből 25-27 hajó versenyképes. Évek óta a legaktívabb tagja vagyunk a magyar nagyhajós vitorlázás legszínvonalasabb sorozatának, a One Design Tropyhnak, és 8-20 hajó versenyez a bajnokságainkon. A BYC-vel közösen megrendeztük az amúgy ISAF osztályunk 2008-as és 2017-es Európa-bajnokságát, és mi leszünk a házigazdái a 2022. évi kontinensviadalnak is. Miután a hajó könnyen szállítható közúton, és igen népes, erős a nemzetközi mezőnye, több magyar egység aktívan versenyez az európai regattákon. Tavalyelőtt a Gardán szervezett vébén a közel százhajós mezőnyben öt magyar egység is rajthoz állt. De ezt tetézzük, mert a tavaly ősszel a Miamiban rendezendő vébén két csapatunk is képviselte a Magyar J24 Osztályt. Jövőre Trieszt lesz az Eb helyszíne, oda hat hajóval tervezzük az indulást.
Az osztályunk igen családias, összetartó és népszerű. Külön flottabajnokságot rendezünk tavasszal, közös edzéseket szervezünk, edzők bevonásával támogatjuk az új egységek felzárkózását. Minden év végén Mikulás Partyt szervezünk, ahol a csapatok megajándékozzák egymást, a Magyar J24 Junior Team tagjainak (a gyerekeinknek, unokáinknak) pedig külön érkezik a Mikulás. Ehhez a kapitány mellett egy nagyon jó csapat is kell!

Engem ez a OD-versenyzés érintett meg a leginkább. Ráadásul ez a J24-es egy igazán jól megtervezett és jól megépített, full OD hajó, és az IJCA, a nemzetközi szövetségünk irányítói akkurátusan vigyáznak, hogy senki semmit ne akarjon és ne is tudjon megváltoztatni rajta. Itt minden teljesen egyforma, minden verseny előtt mindent aprólékosan felmérnek, ennek köszönhetően a 25-30 éves hajók is versenyképesek. Aki komolyan veszi a vitorlázást, annak OD hajóval kell versenyeznie.
A különféle előnyszámításos rendszerek itthon soha nem fognak jól működni, mert a vitorlázást választók jelentős része képtelen megérteni, hogy abban a rendszerben soha nem lesz teljesen korrekt a verseny értékelése. Nincs olyan módszer, amivel tökéletesen össze lehet hasonlítani két különböző hajót és az azon versenyző csapatok teljesítményét. Ezek az emberek nem tudják, vagy nem akarják megérteni, hogy ezeket az előnyszámításos rendszereket a világnak azon a felén találták ki, ahol délutánonként vagy hétvégenként a szórakozásból versenyezgető baráti társaságok szerették volna eldönteni, hogy a parton ki fizeti majd a sört. És miután különféle hajóik voltak, megpróbáltak valami rendszert kitalálni, hogy ez sikerüljön. Itthon ez másként van, és ettől szinte minden résztvevőnek rossz a kedve.
Szerintem az irány csak az OD lehet, mégpedig valamelyik ISAF osztály. A választásnál érdemes figyelembe venni, hogy a környező tavakon, tengereken melyik típusnak vannak erős osztályai, jó versenyei. Ilyenek a Melges 24, a J70 és a J24 is. Mi szerencsések vagyunk a választásunkkal, a J24-es egy nagyon olcsó, gazdaságosan üzemeltethető, a Balatonra tökéletes hajó.

Aqua: Tavaly ti lettetek a J24 osztály bajnokai. Mindez hogy jött össze?
H. E.: Django elszabadult (nevet). A tavalyi bajnokságunkat 1., 1., 1., 3., 1. helyezésekkel nyertük, és ezen meglepődtünk egy kicsit. Évek óta általában az első ötben vitorlázunk, de a tavalyi bajnokságunk előtt nagyon vágytam arra, hogy felállhassunk a dobogóra. És most minden összejött. Az eddig megszokott csapatunkban – dr. Horváth Marci, Dávid Juli, Csollány Csaba, Péter Csaba – az év közben kényszerű cserét kellett végrehajtanom, mert a két Csaba elfoglaltságai miatt nem tudott velünk vitorlázni, és a helyükre beülő két „ifjú titán”, Dávid Dani és Pálinkás Matyi – talán laseres múltjukkal – új szemléletet hoztak a csapatba.
Hihetetlen boldogság magyar bajnoknak lenni, különösen egy ilyen osztályban, egy ilyen erős mezőnyben. Próbáltuk elemezni, hogy mi történt, Varjas Szuszu Sándor azt mondta, a győzelmet soha nem kell megmagyarázni – különösen egy ilyet.

Mivel felnőtt fejjel kezdtem el ezt a sportot, soha nem leszek olyan jó vitorlázó, mint akik közül most néhányat sikerült legyőznünk, akik mögött gyerekkoruk óta megy az edzőjük motorossal, és minden mozdulatukat, minden beállításukat javítja, akik évi minimum 2-300 órát töltenek el a vízen. De nagyon érdekel a vitorlásversenyzés, és ha kijövünk a vízről, egy versenyről, azonnal mennék vissza, hogy javítsuk, amit elrontottunk. Soha nem ültettem be magam mellé egy menőt, soha nem fizettem senkinek, hogy vitorlázzon velem. Olyan barátokkal megyünk, akik hasonlóan gondolkodnak Mindenkinek egyformán fontos a vitorlázás, a siker, mindenki egyre jobb akar lenni.
Egy évben közel nyolc OD-versenyen indulunk, egyszer igyekszünk egy külföldin is részt venni, teljesíteni szoktuk a Kékszalagot (néhányszor sikerült is megnyernünk az osztályunkban). Ez amatőr csapatként elég sok lemondást igényel, ám könnyít a helyzeten, hogy a feleségem, Dávid Juli is a Djangón versenyez. Ő amúgy aktív versenyrendező, több bajnokságot is szervez egy évben, él-hal a vitorlázásért, és nagyon hasznos, aktív tagja a csapatnak. Tavalyelőtt a J24 osztály kapitányai beválasztották a Dream Teambe mint a legjobb pit.

Aqua: Többek szerint az Építők Vitorlás Kupája az egyik leghangulatosabb szakmai regatta. Erre hogyan van energiád?
H. E.: Amikor Máté fiam elkezdett vitorlázni, megtapasztaltam, hogy mekkora anyagi erőfeszítést kíván a szülőktől és az egyesületektől ez a sport. A finanszírozási nehézségek miatt több gyereknek korábban fel kellett adnia az álmát, mint hogy megtudja magáról, hogy mennyire tehetséges és mire juthatna ebben a sportban.
Abban az időszakban csak egy szakági verseny létezett, gondoltam egy merészet, és elkezdtem szervezni az építőipari cégeknek egy vitorlásversenyt. Az ötlet bejött, tavaly tartottuk a 14. Építők Vitorlás Kupáját.

Ez a verseny elsősorban abban különbözik az összes, azóta már szép számú szakági versenytől, hogy itt a mindegyik induló csapat a részvételi díjának megfizetése mellett választ egy támogatói fokozatot az arany, az ezüst és a bronz közül. A döntésének megfelelően pedig támogatási díjat fizet be a BYC fiatal utánpótlás-versenyzői részére létrehozott alapítványba. Természetesen az ÉVK szervezése is egy igazi csapatmunka. Nagy öröm és büszkeség számomra, hogy 2008 óta a szervezői csapat két alappillére még mindig Dávid Juli és Áldott Andi.

Nagy R. Attila

(Az interjú teljes terjedelmében megtalálható az Aqua Magazin legújabb számban.)