Villámcsapás a hajóban
A villámvédelmet tekintve a kedvtelési célú vitorlásokra és motorosokra többségükben az a jellemző, hogy nincs semmilyen műszaki villámvédelmük. De mi történik, ha egy ilyen hajó a nyílt vízen van, és beüt a villám? Mennyire kell félniük a benne lévőknek?
A balatoni kikötőkben könnyű véleményeket gyűjteni, mert az van mindenkinek. Persze azért akad néhány szakember is, ezért kérdeztem a hajóelektronikával foglalkozó Fekete Lászlót, aki nemcsak itthon, de Európa-szerte elismert értője mindannak, ahol hajó és áram egyszerre található. Személyesen is átélt villámcsapást – az Adrián kikötőben állva egy 44 lábas vitorláson –, és bár az ilyesmi aránylag ritka feladat, már több mint húsz villámsújtotta hajón dolgozott a károk helyreállításán. Mindazt, amit a következőekben leírok, tőle tudom.
„Nem biztos, hogy észreveszed a különbséget, ha csak a szomszédba csap a villám. Én teljesen biztos voltam abban, hogy minket talált telibe. Nagyon durva időjárás volt, és a kokpitlejárót lezáró plexin keresztül néztem kifelé. Láttam a fényét, és nagyon nagyot szólt. Azt hittem, hogy mi kaptuk be, de aztán kiderült, hogy nyolc méterrel odébb a szomszéd 36 lábas motoros melletti 50 lábas vitorlást találta telibe. Rögtön kigyulladt, elkezdett füstölni, úgyhogy mentünk egyből oltani. A mellettem lévő motoros fenekében kiütötte a mélységmérő szondáját, és elkezdett süllyedni.”

Kikötői villámcsapás esetére sincs meghatározható szabály, hogy mi sérül és mennyire. Arra sincs, hogy hány hajón okoz kárt, amint az sem számít, hogy a hajó rá van-e kötve a parti áramra vagy nincs. Igazán az sem, hogy magasabb az árbóca vagy alacsonyabb, és nincs jelentősége annak, hogy az árbóc anyaga alumínium vagy karbonszál erősítésű epoxi. Aki azt mondja, hogy vannak fixen biztos szabályok a villámcsapás kapcsán, az hazudik. Vagy téved.
Lássunk egy alaphelyzetet!
Előfordul, hogy az ember megérkezik egy kikötőhöz, de nem fér be, kénytelen horgonyra állni a móló külső oldalán. A kikötői vendéghelyek is inkább a parttól távolabbi mólóknál vannak.
Ez esetben ez a veszélyesebb oldal, ha a zivatar és vele a villámlás a víz felől érkezik. Olyankor nagy valószínűséggel inkább a szabadon álló hajót érheti el.
Ruják István
(A cikk az Aqua Magazin 166. számában olvasható teljes terjedelmében. Keresse a kiemelt újságárusoknál és a benzinkutakon! És fizessen elő rá, hogy a jövőben se maradjon le exkluzív tartalmainkról!)
