Hogyan tett semmissé Donald Trump tízévnyi hajós klímatárgyalást?

Tízévnyi nettó nulla kibocsátásról szóló tárgyalás eredménye esett kútba amiatt, hogy az amerikai elnök tagadja az éghajlatváltozás folyamatát.

Miközben a tengerészeti világ nagyjából összefogott a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) nettó nulla keretrendszerének elfogadására (amely lehetővé teszi a hajózási ipar számára, hogy a benne résztvevők együttműködjenek a közös jövő felé vezető egyértelmű úton), Donald Trump egyetlen közösségi médiás posztja 12 hónapra befagyasztotta a folyamatot.

Az IMO tengeri környezetvédelmi bizottsága úgy döntött, hogy elhalasztja a tervezett keretrendszer hivatalos elfogadását. Az áprilisban „igennel” szavazó mintegy 63 IMO-tag várhatóan továbbra is támogatja a kibocsátások korlátozását, másoktól azt várják, hogy hivatalosan is jóváhagyják a keretrendszert. Október 17-én azonban az IMO kiadott egy nyilatkozatot a halasztásról, miután Trump bejegyzése kisiklatta az általa „globális zöld, új átverésnek számító hajózási adó” névvel illetett kezdeményezést.

Az IMO Nettó Zéró Keretrendszerének kulcsfontosságú elemei előírják, hogy a hajók megfeleljenek egy globális üzemanyagszabványnak (az éves üvegházhatású gázok üzemanyag-intenzitásának idővel történő csökkentése) és/vagy kármentesítő egységeket szerezzenek be a hiányzó kibocsátások ellensúlyozására.

Trump a nem megfelelő hajókkal kapcsolatos árképzési mechanizmusra összpontosít, amely „szén-dioxid-adóként” működik, és így több mint 10 százalékkal növeli a szállítási költségeket. Bejegyzését követően szankciókkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek támogatták a megállapodást. És bár az országok jó része meghajolt az elnök akarata előtt, a hajózási társaságok szeretnének tovább haladni a megkezdett úton.

„Ez talán politikai kudarc, de semmiképp sem technikai” – nyilatkozta Neel Shah, a Purifire Energy (amely szennyvizet zöldhidrogénné és biometanollá alakít) vezérigazgatója. „A tudomány és az emberiség szükségletei nem változnak egyetlen ember véleménye miatt. Az átmenet elkerülhetetlen és szükséges is. Minden késedelem növeli a széttöredezettség és az elszalasztott lehetőségek kockázatát, de egyben megerősíti azok szándékát, akik elkötelezettek amellett, hogy ez működjön.”

Miért fontos a nettó nulla a tengerészeti ágazat számára?
A globális kereskedelem mintegy 80-90 százaléka tengeren zajlik. A hajózásból származó kibocsátások a globális kibocsátások körülbelül három százalékát teszik ki. Míg a repülőgépek kibocsátásai régóta a „zöldtudatban” szerepelnek, a tengeri kibocsátások háttérbe szorultak. Mostanra azonban a figyelem középpontjába kerültek, sőt, általános érdeklődésre számot tartó műsorokban is boncolgatják a témát. A tengeri kibocsátások mértéke pedig nem csökken, mivel a hajókat a legszennyezettebb dízelolaj hajtja. Ami annál jobb minőségű, az más célokra használják, ami megmarad, az megy a tengeri szállítóhajók tankjába. Az iparág – amelyet a magánszektor hajt – már régóta szorgalmazta a jövőbeli szabályok egyértelművé tételét (a keretrendszert), hogy megfelelő hajókat építsen és használjon. Ennek előzménye a motor- és üzemanyag-tervezésbe, valamint az üzemanyag-tárolási infrastruktúrába történő beruházás. Egy keretrendszer segítene az ellátási láncok létrehozásában. Mindez kiszámítható környezetben.
A javasolt megoldás „klasszikus, iparvezérelt modell” volt, amelyben körülbelül 100 ország körülbelül tíz évet töltött a szennyező hajók fokozatos kivonásának folyamatáról szóló tárgyalásokkal. Egy bizonyos dátum után a szennyező hajók egy alapba fizetnének be, amelyet aztán a kisebb fejlődő országok megsegítésére használnának fel.

„És ha modernizálnak, aminek révén csökkentik a kibocsátásukat, minden rendben van.”
Trump minderre így reagált: „Felháborít, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet ezen a héten Londonban globális szén-dioxid-adó elfogadásáról szavaz. Az Egyesült Államok NEM fogja elfogadni ezt a globális zöld új átverésnek számító hajózási adót.”

Washington később szankciókkal, vízumkorlátozásokkal és kikötői illetékekkel fenyegette meg azokat az országokat, amelyek támogatták a megállapodást.

Thomas Kazakos, a Nemzetközi Hajózási Kamara főtitkára: „Az iparágnak átláthatóságra van szüksége ahhoz, hogy a tengerészeti ágazat dekarbonizációjához szükséges beruházásokat eszközöljön, összhangban az IMO vonatkozó stratégiájában meghatározott célokkal. Továbbra is együttműködünk az IMO-val, amely a legjobb szervezet a globális iparág számára szükséges globális szabályozok megalkotására.”

A vállalatok számára a legnagyobb probléma nem technikai; a méretarány és a bizalom egyensúlyáról van szó. Tudják, hogyan kell a szennyvizet metanollá és hidrogénné alakítani, azonban a nagyléptékű infrastruktúra kiépítése nem csak a mérnöki munkán múlik; attól is függ, hogy elnyerik-e a partnerek, a befektetők és a szabályozó hatóságok bizalmát, hogy ez járható út. Az IMO keretrendszere, elfogadása után, segít biztosítani ezt a bizalmat. Közös irányt hoz létre, amelynek elérése érdekében az egész ágazat összefoghat.

„A klímaválság nem vár, és nekünk sem szabad.” Akár lesz előrelépés az IMO keretrendszere ügyében 2026-ban, akár nem, az iparág vezetői eltökéltnek tűnnek a nettó nulla elérésében.

(forrás: marineindustrynews.co.uk, fotók: ils.be, worldfinance.com, sinay.ai, accelleron.com, kajabi-storefronts-production.com)