Sztálinista diktatúrából turistaparadicsom: Albánia

Egyre kevesebb olyan szeglete van a világnak, Európának meg különösen, amire azt lehetne mondani, hogy felfedezetlen. Albánia még ilyen.

Az 1990-es évekig teljes mértékben ilyen területnek számított, az utóbbi évek során évi 20-30 százalékkal nőtt az érkező turisták száma, és 2024-ben már 11,5 millióan keresték fel a balkáni országot. A növekedés várhatóan a következő években sem lassul érdemben, mivel a 450 kilométer hosszú tengerpart, a kellemes klíma, a folyamatosan javuló infrastruktúra és a továbbra is igen jó ár-érték arány vonzóvá teszi az országot. Ennek ellenére még most is lehet találni olyan helyeket és időszakokat, amikor alig találkozni turistával arrafelé.

Jelenleg Tiranában van az ország egyetlen kereskedelmi reptere, de gőzerővel folyik egy modern légikikötő építése Albánia középső részén, Vlora mellett. A tervek szerint annak a reptérnek idén áprilisra kellett volna elkészülnie, de szerencsés esetben is csak nyár közepén adhatják át.

Durresben gyönyörű homokos part fogadja a látogatót, hosszú sétaúttal a szállodák előtt. Nagy nemzetközi márkákkal a szállodák között, a boltok, benzinkutak esetében alig találkozni, a kisvállalkozások száma viszont óriási, így még a teljes mértékben holtszezonnak számító február elején is bárhol lehet reggeltől estig nyitva tartó boltot, kávézót találni. Nem véletlenül épülnek ilyen tempóban a szállodák Durresben és környékén, mivel a fővárosból és a szomszédos Koszovóból ez a legrövidebb idő alatt elérhető tengerpart. A 200 ezer lakosú Durres ugyanakkor az Adria legősibb városa is, egykori görög kolónia.

A lakosság 70 százaléka muzulmán vallású, jó részük a vallási előírásokat nem túl szigorúan értelmező bektási rend követője, a maradék 30 százalék pedig katolikus, illetve ortodox. A vallás – amelynek gyakorlása Enver Hodzsa uralma alatt be volt tiltva – nem osztja meg a helybelieket, békésen megfér közvetlenül egymás mellett számos városban a mecset, az ortodox és a katolikus templom. 

A katolikusok többsége történelmi okokból az ország északi részén, Shkodrában és környékén él. Itt található a Balkán legnagyobb katolikus temploma, itt alakult meg az első albán focicsapat és itt nyílt meg az ország első mozija is. A hatalmas kiterjedésű Shkodrai-tó partján fekvő városban érdemes egy kiadós sétát tenni, bohém hangulatú kávézóiban tél vége felé is zajlik az élet, a napsütötte utcák tele vannak sétáló, kerékpározó helybeliekkel. 

Az időszámítás előtti 4. században alapított Shkodra hiába volt fontos település az évszázadok során, mivel túl közel fekszik a montenegrói határhoz, inkább a korábban jelentéktelen Tiranából lett a főváros. Erre járva érdemes felkeresni a mellette fekvő Rozafa erődöt, a legenda szerint a helyi Kőműves Kelemenné feláldozásával sikerült megépíteni a falait.

Albánia fővárosában, Tiranában manapság egymillió ember, az ország lakosságának közel a fele él. Az egykor poros balkáni kisváros a függetlenné válás után indult rohamos fejlődésnek, városképi megújítása olasz építészeknek köszönhető. A környék nagyhatalmai között lavírozni próbáló országba Mussolini küldött három építészt, az ő kezük nyomát viseli Tirana óvárosa, ahol a „fasiszta építészet legjava” tekinthető meg, ugyanakkor a kommunista brutalista, monumentalista építészet is nyomot hagyott a városon. 

Vlora különleges hely, itt találkozik az Adria és a Jón-tenger, szemben, az Otrantói-szoros túloldalán, 70 kilométerre, a távolban ott van az olasz csizma sarka. A településen kétféle strandot is találunk, az Adria partján homokos föveny, a Jón-tengernél pedig apró köves, gyorsan mélyülő, hidegebb víz várja a fürdőzőket. A strandokat öt kilométer hosszú tengerparti promenád köti össze, a városvezetés 15 kilométeresre tervezi meghosszabbítani ezt a hatalmas, pálmafákkal szegélyezett kerékpáros és sétaútvonalat. A Vlorával szemben elterülő apró szigetre üdülőtelepet terveznek, a városban óriási jachtkikötő és vadonatúj városrész is épül.

Saranda, Ksamil, Butrini-tó, Gjirokastra, Berat, Kruja: az út folytatása a turizmus.com oldalon.

fotók: feel-albania.com, expedia.co.uk, albaniatech.org, albaniatourguide.com, my-albania.org