A Balaton volt a vízisízők paradicsoma

A Balaton az 1960-as években majdnem Európa legjobb vízisíterepévé vált, de jött a motorcsónak-tilalom.

Ma már elképzelhetetlen, hogy klasszikus vízisível szeljék a Balaton hullámait, hiszen tilos motorcsónakkal vízre szállni. De nem volt ez mindig így, sőt az előző rendszerben kifejezetten nagy turisztikai potenciált láttak a vízisíelésben.

Az 1950-es évek második felében különösen népszerű lett a vízisíelés, a Hungaria Balaton Idegenforgalmi és Üdültetési Vállalat hirdetéseiben rendre feltűnt állandó programként a vitorlázás, kajakozás és egyéb vízi sportok mellett. 1958-ban pedig az Építők sportszakosztályának keretén belül tárgyalásokat kezdeményeztek a motorcsónakosok és a síelők között, hogy megszervezzék és életre hívják az ország első hivatalos vízisícsoportját. Ezután szinte nem volt olyan balatoni szezon az 1960-as évek elején, amelyet ne egy-egy látványos vízisí-bemutató nyitott volna meg Füreden vagy Siófokon.

Vendégül láttuk Európa bajnokait, és több magyar alakulat is készült az aktuális nemzetközi versenyekre, a Magyar Honvédség Sportszakosztályának például a férfiak mellett női versenyzői is voltak. 1963-tól az amatőröknek is lehetősége nyílt arra, hogy bármikor kipróbálják magukat ebben az izgalmas sportágban. A Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának vezetői ugyanis úgy döntöttek, hogy hivatalosan is megszervezik a motorcsónak- és vízisí-kölcsönzés rendszerét két nagy forgalmú üdülő- és kirándulóhelyen, Balatonfüreden és Tihanyban.

Az Országos Idegenforgalmi Hivatalnak az 1960-as évek végére már 16 alumínium- és műanyag testű motorokkal felszerelt csónakja volt, amelyek ötvenöt kilométeres sebességgel húzták a síelőket. Az 1970-es évek elejére a nemzetközi szakma is felfigyelt a balatoni vízisíre. A Világszövetség elnöke, Coucteau szerint a Balaton volt Európa legideálisabb vízisíterepe, mivel a tó tükre viszonylag sima, a víz hőfoka egész nyáron 20-25 fok, így nem merevednek le a versenyzők az indulásnál vagy a vízbe merülésnél. Nemzetközi versenyt is rendeztek Balatonfüreden, sőt szó volt arról is, hogy itt lesz az Európa-bajnokság. A sport fellendülésének a motorcsónakok kitiltása vetett véget, pontosan 50 évvel ezelőtt. A Balatoni Vízvédelmi Bizottság ekkor ugyanis úgy döntött, hogy néhány kivételtől eltekintve a zaj-, víz- és levegőszennyezés csökkentése érdekében megtiltja a magyar tengeren a motoros csónakok használatát.

Ekkor került előtérbe a vízisí másik válfaja, ahol egy drótkötélpálya biztosítja a síelők vontatását. 1971-ben egy nyugatnémet cég, a Rixen jelentkezett be Magyarországon egy úgynevezett elektromos meghajtású kötélpályás vízisíajánlattal. A drótkötélpálya téglalap alakú volt, a teljes hossza pedig elérte az 1000 métert. A vízben mindössze néhány betonoszlop foglalt helyet, és a pálya minimális vízmélység mellett, akár már 60 centiméternél is használható volt. A pálya sebessége 20 és 60 kilométer/óra között volt változtatható. De a Rixen tárgyalásai másfél évtizeden keresztül sorra eredménytelenül végződtek, holott a HungarHotelsszel, a Pannóniával, az IBUSZ-szal, a Siótourral és a Balatoni Intéző Bizottsággal is beszéltek. Végül az Országos Idegenforgalmi Hivatal felkarolta az ügyet, és egyszeri, nagy összegű (négymillió forint), vissza nem térítendő támogatást adott a pálya kivitelezésére 1984-ben, amely végül Balatonfüreden, a kemping területén épült meg, a strandból véve el egy kevés vízterületet. Az új drótköteles vízisípályát 1985-től használhatták a kemping főként külföldi vendégei egy rövid ideig – írta a toretro.hu.