2023 a nagy viharok éve volt

Míg 2022-ben történelmi aszály sújtot minket, 2023 a heves viharokról vált emlékezetessé. A fordulat már az év elején megmutatkozott az intenzívvé váló ciklontevékenység tekintetében.

A ciklonok okozta szélviharok a tavaszi hidegbetörésekkel együtt már az év első felében jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban. A nyári félévben tovább folytatódott a szélsőséges időjárás, egymást követték a zivatarrendszerek pusztító széllel, jégesőkkel. A nyári zivatarszezon augusztus 5-én ért a tetőfokára, de még november 6-án is kialakult egy kisebb szupercella a Balatonnál. Az őszi intenzív, sokfelé viharkárokat okozó ciklonok sorát december elején tapadó havas helyzet zárta, fennakadásokat okozva az áramellátásban. Jelen tanulmány 2023 szélsőséges időjárási helyzeteinek meteorológiai hátterét mutatja be.

Téli és tavaszi viharok
Az aktív ciklontevékenység következtében számos meteorológiai állomáson már a hónap első felében a sokéves januári csapadékmennyiség sokszorosa lehullott. Mivel szokatlanul enyhe volt az évkezdet, így a csapadék a hónap döntő részében eső formájában hullott. Január 20-a környékén azonban téliesebb fordulat következett be, nagy területen sarkvidéki hideg levegő árasztotta el a kontinenst. Január 19-én egy mediterrán ciklon hátoldalán erős északnyugati széllel az ország nyugati felében megkezdődött a lehűlés, így a beáramló hidegebb légtömegben már havas eső, havazás volt a meghatározó. Másnap már egy újabb ciklon meleg-nedves szállítószalagja húzódott az ország fölött. A cikloncentrum közeledtével a Dunántúlon és az ország északkeleti harmadában feltámadt a szél. A ciklon hátoldalára kerülve a kezdeti vegyes csapadékot tartós havazás váltotta, a főváros környezetében és az északkeleti vármegyékben tapadó hó hullott.

Február első napjai még frontokban gazdagok voltak, majd a hónap további része már szárazabb, nyugodtabb időt hozott. 2023. február 4-én egy gyorsan mozgó ciklon hidegfrontja erőteljes szélviharral söpört végig az országon. A Balaton déli partján, illetve Kaposvár környékén, valamint a Bakonyban megállt a vasúti közlekedés. A szélvihar új napi szélrekordot hozott, a kab-hegyi állomás 129,6 km/h-s széllökést regisztrált.

A tavaszt szeszélyes, változékony időjárás jellemezte, többször előfordultak az átlagnál jóval melegebb és az átlagnál jóval hűvösebb időszakok is. Március utolsó napjaiban újabb télies fordulatnak lehettünk szemtanúi. Az óceán felől egy hidegfront közelítette meg a Kárpát-medencét, amely az Alpok felett hullámot vetett, így a frontvonal mentén egy örvény keletkezett. Az így képződött mediterrán ciklon centruma március 27-re virradóan hazánk fölé helyeződött, és hátoldalán a reggeli óráktól megerősödő, majd viharossá fokozódó északnyugati széllel megérkezett a lehűlés első hulláma. A hideg levegőnek további utánpótlása is volt, egy balti ciklon hidegfrontja további sarkvidéki eredetű hideg légtömeget szállított térségünkbe. A frontot gyors áthelyeződés jellemezte. Hatására országszerte viharossá fokozódott a szél. Ezen a napon új országos napi szélrekord (Kab-hegy 118,8 km/h), továbbá új fővárosi napi szélrekord (János-hegy 115,2 km/h) is született.

Zivataros nyári fél év
A konvektív szezon 2023-ban viszonylag korán kezdődött, április 1-jén a tavi viharjelzési szezon is már zivataros időben vette kezdetét. A folytatásban is gyakori volt a konvektív csapadék, különösen május végéhez közeledve délutánonként nagy számban fordultak elő zivatarok. Ennek ellenére a tavasz nagyobb viharoktól mentesen telt, a hónap végi zivatarok kísérőjelensége főként a kiadós csapadék volt. Egy heves zivatarhoz kapcsolódóan mérték az évszak legnagyobb napi csapadékösszegét is május 23-án, Verpeléten (67,7 mm).

Nyáron is gyakran nedves, labilis léghullámok alakították időjárásunkat, gyakori volt a gomolyfelhő-képződés, amelynek eredményeként két száraz nyarat követően idén nyáron a sokéves átlagot meghaladó mennyiségű csapadék hullott le. Június első dekádját csapadékos, klasszikus medárdi időjárás jellemezte. Országszerte sokszor kialakultak zivatarok és heves zivatarok is feltűntek felhőszakadással, jégesővel. Az intenzív csapadéknak köszönhetően volt olyan három napos időszak, amely alatt a Balaton vízállása 4 cm-t emelkedett. Komolyabb szélvihar a medárdi időszakkal járó zivatarokhoz nem társult, bár számos nem mezociklonális tornádót is megfigyeltek. Az erős viharok többsége nyáron hőségzáró hidegfronthoz kapcsolódott.

A nyár első hőhulláma június közepén érkezett térségünkbe. A forró légtömegben a hónap második felében elszórtan alakultak ki zivatarok, némelyhez károkozó szél is kapcsolódott (június 21. Lénárddaróc 114,5 km/h). A leghevesebb zivatarok június 23-án alakultak ki. A zivatarok kialakulásához szükséges nedvesség és labilitás adott volt, a felhőképződéshez elengedhetetlen emelőhatást pedig az érkező hidegfront biztosította. Az országban többfelé prefrontális zivatarláncok szerveződtek, valamint erős reflektivitású szupercellák is feltűntek. A heves, felhőszakadással kísért (többfelé 60-70 mm) zivatarokhoz nagy szemű (diónyi vagy annál nagyobb méretű) jég és viharos szél is kapcsolódott. A front június 24-én hajnalban hagyta el a keleti országrészt, továbbra is erős zivatarcellák kíséretében.

Tavaly júliusban sok, heves zivatartevékenységhez kapcsolódó szélsőséges időjárási esemény okozott jelentős károkat az ország infrastruktúrájában. Ezen viharok mindegyike nagyon hasonló szinoptikus körülmények között alakult ki, mint ahogy a fentiekben bemutatásra került. A hónap közepi kánikulát július 17-én újabb hidegfront törte meg. A front előtt délnyugati áramlás volt a meghatározó, ami északkeleten jelentős nedvesség konvergenciát hozott létre. Az itteni prefrontális levegő erősen instabillá vált, amit a labilitási indexek (SSI ~-2 °C, CAPE ~2300 J/kg) is jól mutattak. Ehhez hozzájárult az alsó szintek nagyon erős vertikális szélfordulása, amely a szupercellás zivatarok kialakulását segítette elő. Ebbe az instabil levegőbe érkezett meg északkeletre a hidegfront, ami vonulása során egyre erősebb zivatarokat torlasztott fel.

Az elmúlt években gyakori eset, hogy az Anna-bál környéki napokban zivataros az időjárás. Ez alól az idei év sem jelentett kivételt. Július 25-én újabb nagy vihar okozott károkat az ország infrastruktúrájában. Egy nappal korábban a Pó völgyében rendkívül erős zivatarok alakultak ki. Ezeknek a zivataroknak a maradványai, vagy a belőlük fejlődő újabb cellák érkeztek meg hozzánk július 25-re virradóan. A vihar átvonulása két hullámban történt.

A hazánkat sújtó nyári viharok közül kiemelkedtek az augusztus 4-i és 5-i időjárási események. A két nap során szinte valamennyi – a zivatartevékenységgel kapcsolatos – jelenség előfordult, így zivatarvonalak, szupercellák és villámárvizek. Ennek megfelelően a károk is óriásiak voltak: a biztosítók becslései alapján országosan több milliárd forint, és ezzel egy napra vetített új rekord is születhetett. A magyarországi súlyos károk azonban eltörpültek a Szlovéniában kialakult árvizek káreseményei mellett. Augusztus 4-re virradóan az óceán irányából egy hidegfront érkezett, amely az Alpok felett egy mediterrán ciklont is generált. A front egy gyenge hulláma benyomult a Dunántúl északi része fölé, majd visszahullámzott. Ennek a hideg hullámnak a vonal menti torlasztó hatása, továbbá a front előtti meleg-nedves szállítószalag meghatározó szerepet játszott az esti zivatarok kialakulásában. A hevesebb zivatargócokból nagy mennyiségű eső zúdult a talajra, Budapest Pestszentlőrincen 74,6 mm-t, Ferihegyen 65 mm-t mért az automata csapadékmérő, míg a pestszentlőrinci észlelő 97 mm-t jegyzett fel.

Összességében elmondható, hogy ez az augusztus eleji vihar rendkívülinek számított a szokatlanul viharos júliust követően is.

A folytatásban megnyugodott a légkör, csökkent a csapadékhajlam, azonban augusztus vége is hozott rendkívüli eseményeket, ekkor tapasztalhattuk ugyanis a tavalyi nyár legnagyobb hőhullámát. A szezon legmelegebb napja augusztus 27. volt, ekkor Dévaványán 39,5 Celsius fokig emelkedett a hőmérséklet. Ezt a hőhullámot augusztus 28-án egy hullámzó frontrendszer törte meg, amelyhez a Dunántúlon heves zivatarok is kapcsolódtak.

Szeptember első napjaiban még előfordultak további, szélviharral és lokálisan nagyobb csapadékkal járó konvektív események. A következő hetekben azonban már jóval csendesebb, ám az átlagosnál jócskán melegebb idő köszöntött az országra, számos új hőmérsékleti rekorddal. Zivatarok csak a hónap utolsó hetében alakultak ki nagyobb számban. A rekordenyhe szeptembert követően októberben is tovább folytatódott a szokatlanul meleg idő, amely rekorddömpinget hozott. A hónap utolsó napjaiban konvektív szempontból ismételten felpezsdült a légkör, mozgalmas időjárás jellemezte, szokatlanul sok zivatarral. Sorra, szinte futószalagon érkeztek a kontinensbelsőbe a ciklonok, illetve azok frontjai, így végül még a tavi viharjelzési szezon utolsó napjaira is jutott erős vihar, ezzel búcsúzott az időjárás a 2023-as balatoni viharjelzési szezontól. Amelynek vége azonban nem jelentette a konvektív szezon végét.

Őszi és téli viharok
November elejét tartós nyugati áramlás jellemezte, így a folytatásban is szinte futószalagon érkeztek az időjárási frontok. Közülük kiemelkedett a november 3-án érkező a Ciarán viharciklonhoz, két nap múlva pedig a Domingos viharciklonhoz tartozó hidegfront. Ciarán, miután az angol–francia partoknál kitombolta magát, már legyengült formában érkezett meg hozzánk, csak a Dunántúlon okozott néhol 80 km/h-t meghaladó szelet. Két nappal később, november 5-én Domingos előoldalán ismét erőre kapott a déli szél, és helyenként nagy mennyiségű csapadék is kapcsolódott hozzá. Bár nem tipikusan novemberi jelenség, november 6-án, Domingos átvonulását követően még egy szupercella is feltűnt a Balaton keleti felében. A nem mindennapi látvány (felhőtölcsér) mellett többfelé jégeső is kapcsolódott hozzá.

A hónap további része is frontokban gazdag, gyakran szeles volt, amely további három alkalommal is új napi fővárosi szélrekordot eredményezett. November végén mediterrán ciklonok okoztak újabb szélviharokat, jelentős mennyiségű csapadékot, köztük komolyabb, piros figyelmeztetéssel járó ónos eső is előfordult. Ez a ciklon meghozta az első jelentősebb havazást is az északi hegyekbe. A következő havas helyzetre sem kellett sokat várni, december 6-ra virradóan már síkvidéki környezetben is váltakozó intenzitású havazás kezdődött. A Dunántúlon, a középső országrészben és az északi hegyekben vastagabb hóréteg is kialakult, a tapadó hó pedig jelentős terhet rótt a vezetékekre. A súlygyarapodás következtében tömegesen szakadtak le vezetékek, többfelé szünetelt az áramszolgáltatás.

A cikkben csak szemezgettünk 2023 viharaiból, a teljes lista (természetesen komplett elemzésekkel) a met.hu-n böngészhető.

fotók: vizpartok.hu, flickr.com, dailynewshungary.com, flickr.com, balaton.hu