Látványos volt a tiszavirágzás

A Körös-Maros Nemzeti Park területén kanyargó Maroson és a Körösökön is jellemző a kérészek tömeges rajzása.

A Maros magyarországi szakaszán június közepén figyeltük meg az első példányokat. Először csak néhány száz kérészt láthattunk, ekkor zajlott az előrajzás. A tömeges rajzás váratott magára, mivel az időjárás változékonyra fordult, ami nem kedvez a folyamatnak. A tömeges rajzás ugyanis csak a nyugodt, szélcsendes, meleg, napos estéken figyelhető meg. Ilyen idő június 18-án köszöntött be, így ekkor az esti órákban lezajlott a tömeges tiszavirágzás a Maroson, több tíz ezer rovar keringett a levegőben.

A rajzás annak csak bizonyos szakaszain figyelhetők meg a hatalmas számban repülő rovarok. Ilyen a Maros apátfalvi szakasza, illetve Klárafalva és Deszk térségében is hasonlóan tömeges a rajzás.
A tiszavirágzás egy nagyon látványos természeti jelenség, amely az emberek mellett az állatokat is vonzza, mivel a rajzó kérészek táplálékul szolgálnak a halak és a madarak számára. A balinok és a jászkeszegek sokszor látványosan, a vízből kiugorva kapkodják a rovarokat. Föntről, a levegőből is több madárfaj vadászik rájuk, például a barázdabillegetők, erdei pintyek, sárgarigók. Ilyenkor még a főleg vízi gerinceseket fogyasztó szürke gémek és kis kócsagok is lesben állnak a parton és kapkodják a kérészeket. A sirályok már a rajzás előtti órákban gyülekeznek az érintett folyószakaszokon.

A tiszavirágok hím példányai a párzás után nem sokkal, általában naplemente után elpusztulnak. A nőstények kicsit tovább élnek, folyásiránnyal szemben a folyó felsőbb szakaszaira repülnek, és ott lerakják megtermékenyített petéiket. Innen aztán a folyó lejjebb sodorja a petéket ugyanarra a szakaszra, ahonnan a rovarok eredetileg kirajzottak. A vízbe kerülő peték lárvává alakulnak, majd három év elteltével lesznek át imágók, azaz repülő rovarok, amelyekre ugyanez az egynapos kérészélet vár – írta a Körös-Maros Nemzeti Park.