A Tisza-tó története 3. rész
Május 16-án lesz ötvenéves a Tisza-tó. Az I Love Tisza-tó háromrészes sorozatában bemutatjuk a tározó létrehozását, működését és mai állapotát.
A második duzzasztási szint után munka várt a mérnökökre és az igazgatóság munkatársaira. 1984-ben egy fiatal, friss diplomás vízügyi mérnök adta be jelentkezését a kiskörei szakaszmérnökséghez, aki már sorkatonai szolgálatának végén járt. Ő Fejes Lőrinc, akit 2000 óta a KÖTIVIZIG kiskörei szakaszmérnöke: „Amikor idekerültem, még csak 11 éve működött a tározó, és az épület régi látképe fogadott. Rengeteg tudással és tapasztalattal büszkélkedő munkatársakkal dolgozhattam együtt, akik még ismerték a tározót azelőtt, hogy víz borította volna. Sokat jártuk a terepet, rengeteg tapasztalatot és tudást adtak át. Akkoriban még nem volt egy olyan kijelölt szakember a szakaszmérnökségen, aki a tározóval foglalkozott volna, ez a feladat szétosztódott. Voltak az árvíznek, a belvíznek vagy a gépészetnek szakemberei, ügyintézői, de magának a tározónak még nem – ezt a feladatot rám bízták.”
„Idekerülésemkor kezdődtek az öblítőcsatornák építési munkálatai, amiben én is részt vettem, és ehhez fel kellett térképeznem a tavat is. Ehhez rengeteg kapcsolatépítés és terepmunka volt szükséges, amiben a helyi halászok, halőrök, az itt élők mint a terület jó ismerői segítettek. Ők ismerték a holtágakat, morotvákat, és nekik hála teljesen megismertem a tavat. Télen, a fagyott talajon tudtunk bejutni a belső területekre, ahol geodéziai felméréseket végeztünk, hogy megtervezzük az öblítőcsatornákat, amiket szintén télen tudtunk csak építeni. Még nem voltak tapasztalataink, nem tudtuk, hogy jól fognak-e működni. A gyakorlatban bizonyosodott be, hogy árvíz esetén a magas lebegtetett hordaléktartalmú víz a csatornákon bejutva, a tározó felőli végén leülepedett, így ott hordalékkúpok képződtek. Erre jött a mérnöki válasz: víz csak akkor jusson be, ha jó minőségű és alacsony hordaléktartalmú, ezért létrehoztuk a szabályozó műtárgyakat, azaz a ma is látott „csiki-csuki” zsilipeket – mesélte.
Az öblítőcsatornák kialakítása mellett sok-sok feladatot el kellett végezni a tó létrehozása után: például az új víztérben maradt fákat el kellett távolítani vagy a vízminőségi problémák elkerülése miatt a túl sekély vízborítású területekről a földet a már meglévő szigetek kontúrja mellé termelték, vagy éppen új szigeteket hoztak létre ezekből. Ezek az 1980-as évek közepétől egészen az 1990-es évek elejéig zajlottak.
A tó életének eddigi legkritikusabb időszaka a tiszai cianidszennyezés volt. A baleset megtörténte után hamar létrehoztak a KÖTIVIZIG akkori vezetői egy válságstábot, ami kidolgozta azt a stratégiát, amivel megóvhatták a Tisza-tavat és a Tiszát egy ökológiai katasztrófától.
„Úgy sikerült hígítani és átvezetni a szennyezett vizet a tározón, hogy nem sérült a Tisza-tó, »csak« a folyó. Előbb jó minőségű vízzel feltöltöttük a tavat közel a nyári szintre, majd a cianidos szennyhullám érkezésekor csökkentettük a vízszintet Kiskörénél, ezzel létrehoztunk egy olyan esést a folyó hosszszelvényében, hogy a vízlépcsőhöz lejtett, így nem tudott oldalirányba szétterülni a szennyhullám és a medencékben tározott jó minőségű hígító víz is a folyó felé áramlott. Így engedtük tovább az alsó folyószakaszra. Azt mindenki tudja, hogy mekkora ökológiai katasztrófát jelentett ez, amiből a Tisza élővilága fel tudott állni. Emellett a tavalyi vízhiány volt a másik kihívás, amivel szembe kellett nézni, s itt újra megmutatta a Tisza-tó, hogy mit is tud valójában, hiszen minden igényt korlátozás nélkül ki tudott szolgálni.”
A Tisza-tavat nagyon sok látogató és szakmai szervezet tekinti meg évről évre és rendre elcsodálkoznak a látogatók, amikor meglátják. „Az ideérkező nyugati turisták rácsodálkoznak arra, hogy a Tisza szabályozott, hiszen számukra ez egy zöld, ökológiai folyosónak tűnik. A Tisza-tó belső részei, zegzugai megfognak mindenkit. Sokan úgy érkeznek ide, hogy csak a Balatont vagy a Velencei-tavat ismerik, ahol nem lehet ilyen csónaktúrákat tenni, és leesik az álluk, amikor meglátják ezt a csodát.”
(Forrás és fotók: ilovetiszato.hu)
címlapkép: turizmus.com
- ha tetszett, ajánld másoknak is!
