Gerendy Zoltán – Grand Slam-verseny a Balatonon

A Balatonfüredi Yacht Club elnöki posztját cserélte fel a Magyar Vitorlás Szövetség vezetésére Gerendy Zoltán. Konkrét elképzelései vannak a költségvetés növelésére és belevágna a European Lake Tour létrehozásába.

Aqua: A megválasztása után azt mondta, hogy gazdaságilag és szakmailag is jól működő szövetséget vesz át. Miben tud majd újat hozni? Mennyire tudja kamatoztatni, hogy egy könyvvizsgáló és tanácsadó cégcsoport vezetője?
G. Z.: Valószínűleg tudok újdonságot hozni a szövetség működésébe. Például a cégnél rendszeresen mérjük az ügyfél-elégedettséget egy kérdőíves módszerrel. Szolgáltató iparágból jövök, ahol fontos, hogy amit csinálunk, egyezzen azzal, amit elvárnak tőlünk. Márpedig a szövetség is egy szolgáltató szervezet, ezért szüksége van a rendszeres visszajelzésre a tevékenysége kapcsán.

Aqua: Az elképzelései közül az kapta a legnagyobb sajtóvisszhangot, amely egy nemzetközi tókerülő versenysorozatról szól. Hogyan nézne ki ez a vitorlás Grand Slam?
G. Z.: A négy tó, a Balaton, a Garda-tó, a Genfi-tó és a Bodeni-tó tókerülő versenyei között már most is van együttműködési megállapodás. Én ezt szeretném egy összevont nemzetközi versenysorozattá fejleszteni a nyílt kategóriában például European Lake Tour néven, amelynek a végén bajnokot hirdetnénk. Fontos a szervezés során a magyar kezdeményezés szerepe, mert ha mi vagyunk ennek a mozgatórugói, akkor lényegesen nagyobb a tárgyalási mozgásterünk az erősebb gazdasági és szponzori hátterű nyugat-európai partnereink mellett. Szerencsés lenne egy közös vállalkozást létrehozni erre az egyedülálló versenysorozatra, amely lényegesen jobb feltételekkel tudna megállapodni mind a közvetítési jogok, mind reklámbevételek vonatkozásában, mint az egyes versenyek külön-külön. Azt gondolom, hogy ha eljutunk eddig, akkor az komoly hírét viheti a balatoni vitorlázásnak, és idővel az MVSZ számára is jól látható bevételeket hozhat. A hazai csapatok számára ez részben új lehetőség lenne.

Aqua: Mikorra lehet az elképzelésből konkrétum?
G. Z.: Felvesszük a kapcsolatot a többi három verseny, a Centomiglia, a Rund Um és a Bol d’Or szervezőivel. Remélem, legkésőbb 2021 nyaráig meg tudunk egyezni, és 2022-ben elkezdődhet a sorozat. A megállapodás elég összetett kell legyen, hogy mind a négy tavon egységes programterv mentén jól közvetíthetők legyenek a versenyek.

Aqua: A szövetség hogyan tehet szert pluszbevételre?
G. Z.: Két új elemet szeretnénk behozni a jelenlegi költségvetésbe. Egyrészről szeretnénk a vitorlázást a többi olimpiai sportággal együtt belobbizni a taotámogatási körbe. Ez elsőre elég kilátástalannak tűnő feladat, jóllehet az olimpiai teljesítménye alapján méltó lenne rá. Már a Magyar Olimpiai Bizottsággal is egyeztettem ebben az ügyben, megpróbálunk egy felső korlátos támogatási modellt kiharcolni a csapatsportágak mellett a többi olimpiai sportág részére is. Nyilván nagyságrendileg más összegekről lenne szó, mint mondjuk a labdarúgásnál. A másik elem a bérbe adott kikötőhelyek esetében tervezett évi 10-30 ezer forint hozzájárulás az MVSZ működéséhez. Ezért cserébe a szövetség sokkal szélesebb körű támogatást nyújtana a hajósok részére műszaki, hatósági, oktatási és egyéb témakörökben. Ilyen belső szakmai erőforrása jelenleg nincs a szövetségnek. Ez az összeg töredéke a jelenlegi balatoni kikötő bérleti díjaknak, amelyek akár a másfél milliós összeghatárt is elérhetik. Önkéntesen tervezzük elindítani ezt a hozzájárulást néhány kikötőben jövőre, és annak alapján dolgozzuk majd ki az általános bevezetést.

Aqua: Az utánpótlás támogatása mekkora súllyal esik majd latba?
G. Z.: Ez mindig is meghatározó elem volt, így most is a prioritások között szerepel, akárcsak az élsport támogatása. Ugyanakkor meg kell vizsgálni, hogy milyen témákat kell felzárkóztatni melléjük. A tokiói olimpia óriási alkalom, három kvótánk van, és Berecz Zsombornak remek esélyei vannak az éremszerzésre. A versenysport támogatása, illetve a válogatott működtetése viszont nem az egyetlen célja a szövetségnek, meg kell szólítanunk a szabadidős vitorlázókat is. Az első beszélgetések azt mutatják, hogy akik nem versenyeznek, de szívesen túráznak, jelenleg nem nagyon látják a szövetség jelenlétét. Több energiát kell fordítanunk általános hajózási kérdésekre, mint a vizsgáztatás, a motorhasználat vagy a dinamikusan fejlődő elektromos hajózás.

Ambrus Gábor

(Az interjú teljes terjedelmében megtalálható az Aqua magazin 149. számában.)