Vitorlással a Kvarner-öböl szigeteinél

A Kvarner-öböl Horvátország legnagyobb beltengeri vízterülete, 40 mérföld széles vízfelület a horvát partvonaltól. Nyugatról az Isztriai-félsziget határolja, délről a Zadar feletti szigetek. A Kvarner-térség központi indulási kikötője Krk-szigetén a Marina Punat, amely elsősorban motorosjacht-flottákban bővelkedik. Budapesttől Krk mindössze 520 km, végig autópályán.

A szigetre autóval közúti hídon érkezhetünk. Vitorlás bérhajókból a szomszédos Isztriai-félszigetről van csak nagyobb választék: Pomer, Veruda, Pula, Rovinj charterkikötői 600 km-re találhatók Budapesttől, egynapi hajózásra a Kvarner-térségtől. A Zadar–Biograd környéki vitorlásokkal is kényelmesen feljuthatunk a Kvarner-öbölbe. Észak-Dalmáciából indulva első éjszakai megállónak Silba vagy Olib szigetét ajánljuk. Akár délről, akár északról indulva érkezünk a Kvarner-öböl szigeteihez, egy körutat tudunk bejárni. Az Isztria legdélebbi csücskéről, a Medulini-öbölben megbúvó ACI Marina Pomer kikötőből vagy Krk-ről javasoljuk a vitorláshajó-bérlést; a széltől függően érdemes délre, Losinj felé kezdenünk a kört (bórában, misztrálban) vagy keletnek Cres felé (jugóban).

Az Adriai-tengeren a vitorlás szezon áprilistól októberig tart. Ezen időszak alatt a viharvitorlázástól a szélmentes napokig minden előfordulhat, a tenger pedig egyre melegebb. Májustól júliusig és szeptember–októberben átlag 3-6 Bft. erősségű szelek fújnak. Az augusztusi kánikulában gyakori a szélcsend, de enyhülést hozhat este a parti szél (a burin), nappal pedig a tengeri szél (a misztrál). Az Adria főbb szelei: a hírhedt bóra észak-északkeletről érkező, sarkvidéki eredetű, hideg, egyből erős szél, a Dinári-hegységből zúdul alá minimum 30 csomós sebességgel; a jugó afrikai eredetű meleg, déli szél, napok alatt fokozatosan erősödik, végigfújja és behullámoztatja az egész Adriát. Minél tovább tart, annál erősebb; a misztrál atlanti-óceáni eredetű, az Adrián északnyugatról fúj, átlag 15–25 csomóval. Helyi megfigyelések szerint a jugóra mindig bóra jön, és épp feleannyi ideig tart, mint előtte a jugó. A tágas Kvarner-öbölben nagy hullámokat gerjeszt a jugó és a bóra is, viszont egyhetes körutunkat könnyen meg tudjuk úgy tervezni, hogy végig jó irányból kapjuk a szelet. A Kvarner-térséget az időjárási frontok alja júniusban még és szeptemberben már súrolja. Átvonuló zivatarokkal, frissítő égi zuhannyal többször találkozhatunk, mint Horvátország délebbi régióiban. Az öblöt körülölelő 1200-1400 m magas hegyek megfogják a ciklonokat. A bóra is gyakoribb szele a Kvarner-öbölnek, mint a misztrál.

Losinj

A 15 mérföld hosszú Losinj sziget közepe tájékán bújik meg az a három mérföld mély öböl, amelyben legnagyobb városa, Mali Losinj terül el. A hajdani hajósközpont mára az idegenforgalomból virágzó nagyváros. Mikroklímájának köszönhetően márciustól novemberig érkeznek ide a turisták. Hajónkkal a főtértől sorakozó mólókhoz vagy a Losinj Marinába köthetünk. Ez utóbbi a Losinj-hídnál van, amely napi kétszer, 9 és 18 órakor megnyitja a szigetet kelet felé, Rab irányába. Áthaladáskor vigyázni kell a csatorna áramlásával.

Rab-sziget

A Pag feletti sziget, Rab utunk egyik fénypontja A belvárosi ACI Marina Rab az óvárossal szemközt található. Ez a jachtkikötő hamar megtelik, időben kell kikötni, vagy foglalhatunk előre helyet az interneten. Az óváros partfalához a helyi kirándulóhajók, a guletek kötnek. Szezonon kívül nekünk is juthat hely a rakparton, de magas vízállás esetén (jugóban) a hullámzás kidolgozhatja a puffereket a hajótest mellől. E szigetek keleti felén biztonságos kikötőhely sincs, település sem nagyon. A Velebiti-csatorna bórában életveszélyes a kishajósoknak.

Cres

Rab városából Krk-sziget kikötői 20 mérföldön belül elérhetők. A sziget fővárosa az azonos nevű Krk, ahol a városka szívébe köthetünk, pilotkötelek vannak. A tágas öböl szűk bejáratát laterális jelekkel jelölték, aki nem tudja, hogy a nyíltabb víz felől mi a színre színt, az könnyen zátonyra futhat. Kikötési lehetőségeit tekintve a dél-adriai Komizát (Vis-sziget) idézi Krk délkeleti öblében Baska városka, amely pálmafás nyaralóhely kiváló stranddal. Bóramentes időben Krk szigetét keletről kerülve áthajózhatunk a közúti Krk-híd ívei alatt. Nyugatról kerülve, Krk és Cres között három mérföld széles csatornán vezet utunk. Krk-et elhagyva Cres meredek, sziklás partjai mellett hajózunk északnak.

Cres

Az Isztriai-félsziget és Cres szigete között három mérföld széles Nagy Kapu az a szoros, ahol a teherszállító hajók Rijekába érkeznek, kötelező jobbra tarts van a csatornában. A lehető legrövidebb úton keresztezzük, hogy Cres-sziget partjait követve eljussunk a sziget fővárosába. Valun falu mélyvizű öbléből nyílik az a 1,5 mérföldes benyúlás, amelyben Cres fő városa rejtőzik azonos néven. A színes házaktól tarka Cres külső mólóján pilotkötelek segítségével a város főterére köthetünk. Cres az Adria legnagyobb területű szigete, partvonala is kevésbé tagolt. Nyugati felén megállóhelynek kínálkozik a nyaralófalu Martinscica. Mielőtt visszatérnénk isztriai indulási kikötőnkbe, ne hagyjuk ki Osor városkát, amelyet még a rómaiak vágtak ketté egy mesterséges csatornával. Hídja Cres és Losinj szigetét köti össze. Az osori hidat naponta kétszer, 9-kor és 17 órakor nyitják el oldalra. Először délről, utána északról engedik keresztül a hajókat. Ezen a csatornán át bármikor rövidíteni tudjuk a kört, amellyel a Kvarner-öböl szigeteit jártuk be.

Marosi Miléna/Mérföld Yachting