Villámcsapás a hajóban – 2. rész

Lássuk, miként védekezhetünk az ellen, hogy a hajónkba csapódjon egy villám!

Cikkünk első részében volt szó arról, mi történik, ha egy kikötőben álló hajóba csap a villám, illetve ha erre a nyílt vízen kerül sor, hajózó, horgonyzó vagy bójára kikötött hajóval.

A villám elleni műszaki védelemmel kapcsolatban a legfontosabb azt tudni, hogy semmire nincs garancia. Ebből fakadóan bárki bármit mond, és bármilyen biztosra mondja, akkor sincs rá jó megoldás. Aki százszázalékos védelmet ígér, az sajnos hazudik, vagy legyünk megengedők: téved! Ebből következően a védekezésnek három pillére van: műszaki védelem, ima és biztosítás.

Az első az erősen korlátozott védelmet nyújtó műszaki védelem, amely többé-kevésbé költséges, nem jelent tökéletes biztosítékot, ám némi megnyugvást is jelenthet az embernek: én megtettem, amit lehetett.

A második az ima. Tudományosan megállapíthatatlan a hatékonysága. Lehet ez a százszázalékos megoldás? Van, aki úgy hiszi, igen, míg sokan financiális okból vagy lusta nemtörődömségből bíznak benne.

A harmadik a biztosítás. Kezdetben csak kellemetlen díjfizetés, bár reméljük, hogy ez így is marad. Villámot természetesen nem hárít, ha viszont beüt a baj, akkor milyen jó, hogy van.

Ebben a cikkben csak a korlátozott műszaki lehetőségekről lesz szó, mivel elvileg háromféle megoldáshoz kaphatók eszközök a piacon.

A legegyszerűbb és legolcsóbb közülük, amelyik az ellen véd, ha kikötőben, a parti áram-összeköttetésen keresztül kap a hajó egy „tockost”. Amikor a kikötőbe becsap a villám, teljesen kiszámíthatatlan, hogy hová csap – nem okvetlenül a legmagasabb árbócba –, amint az is, hogy melyik irányba megy. Az viszont elmondható, hogy ha egy kikötőben vagy az ötvenméteres körzetében valahol lecsap a villám, akkor ott biztosan hajó is fog sérülni. Hogy melyik, és azon mi sérül, egyáltalán észreveszi-e a tulaj, azt nem lehet előre megmondani.

A legtöbb balatoni kikötőben a mólókra szerelt háromfázisú elektromos rendszerbe nincs beépítve túlfeszültség elleni védelem. Ebből tavaly nagyon komoly baj származott, hajótűz keletkezett három kikötőben is, amikor nem villám, hanem a rendszer meghibásodása miatt keletkezett túlfeszültség egyes hajókon.

Egy általános tévhit szerint az állókötélzetet össze kell kötni a tőkesúllyal, és akkor villám lemegy oda, majd azon keresztül ki a vízbe. Ez nagyon nem igaz! Mert a villám, bármennyire is hihetetlen, nem szeret lemenni a kílbe, ehelyett a vízvonal felett húsz centivel szeret kijönni a hajóból.

A harmadik módszerben a vízvonal felett nagyjából 20 centire méterenként megfúrják a hajót, és oda betesznek egy-egy olyan perselyt, mintha vízkifolyó lenne. A közepében van egy kihegyezett tüske, amelyik nem ér ki a hajó síkján túlra, és nagyon vékonyan kiöntik epoxival. A tüske meg a háza is be van kötve a hálóba, a komplett rendszerbe. Amikor leugrik a villám, nagy eséllyel valamelyik tüskét fogja kiütni, és kimenni a vízbe. A tüske pedig tulajdonképpen eltömi a rést, mert egy műgyanta ágyba foglalt, és gyakorlatilag erről a tűről – mert a villám azt szereti, ha egy kihegyezett pontról léphet le – kilő a vízbe. Így nem lyukasztja ki a hajót, hanem ez a fémtüske az áramot kivezeti a vízbe.

Ez egy fémkapszula, amiben benne van a tüske mint egy kihegyezett ceruza. Ezt pedig annyira behúzzák a perselybe, hogy a hegye sem ér ki a héj külső vonaláig. A maradék helyet pedig kiöntik műgyantával. Ha a műgyanta sérült, kiolvadt a perselyéből, az azt jelenti, hogy villámot kapott a hajó. A tüske kivezette a vízbe, a hajó nem gyulladt fel.

Elvileg ez a három módszer nyújthat védelmet, de semmi sem százszázalékos.

(Cikkünk az Aqua Magazin 167. számában olvasható teljes terjedelmében. Keresse a kiemelt újságárusoknál és a benzinkutakon! És fizessen elő rá, hogy a jövőben se maradjon le exkluzív tartalmainkról!)

   - ha tetszett, ajánld másoknak is!