Újra algásodik a Balaton

Az elmúlt három év elfeledettnek hitt problémával, a Balaton algásodásával szembesítette ismét a tudósokat és a vízügyi szakembereket, akik tanácstalanok tó vízminőségének javításával kapcsolatban.

Ha elterjed az alga nagyobb tömegű felbukkanásának a híre, a turisták is elmaradhatnak, ahogy évekkel ezelőtt az extrém alacsony vízállás vagy a tömeges halpusztulás is elriaszthatták a vendégeket. Az 2019-es kiugróan magas, 300 mg/köbméter feletti klorofilkoncentráció, majd a következő két évben is jelentkező algásodás beavatkozást igényel. Ennek módszeréről azonban bizonyos ismeretek hiánya miatt egyelőre nincs megegyezés a szakemberek között.

A kotrás haszna vitatott, de a káros hatásaitól jelenlegi ismereteink szerint nem kell tartanunk. A Balaton 1970–90-es évek között jelentkező algásodásának a szennyvizekkel érkező nagy mennyiségű növényi tápanyag volt az oka. Ezt több nagyberuházással jelentősen lecsökkentették, valamint 2004-ig kotorták a medret is. Az algásodás 1995 és 2018 között nem is jelentkezett. A kedvező jelenséget az egyes szakértők eltérő mértékben tulajdonították a kotrásnak, illetve a tápanyagterhelés csökkenésének, ahogy a most kezdődött kotrás hatékonyságáról is megoszlanak a vélemények. Még ha a rendkívül költséges kotrás alapvetően használna is, kétségeket ébreszthet a Balaton mérete, ami miatt az üledék foszfortartalmának észrevehető csökkenése sok évtizedig eltartana.

Abban viszont egyetértenek a szakértők, hogy a vízminőség javításának egyetlen módja hosszú távon a tápanyagterhelés további csökkentése. Egyébként a jelenleg újra előforduló, rövid időszakokig tartó algásodás a tavat és élővilágát valószínűleg számottevően nem befolyásolja, kimondottan emberi szempontok miatt fontos kezelni. Az algásodás oka lehet a magas vízállás, az éghajlatváltozás nyomán emelkedő vízhőmérséklet, a tartósabbá váló hőmérsékleti rétegződés, illetve a horgászok etetőtevékenysége. A vízhőmérséklet emelkedése miatt a tó vize gyakrabban és tartósabban rétegződik (amikor a felső része jelentősen melegebb, mint az alja), emiatt a mély vízben elfogy az oxigén. Ez segíti elő az üledékben felhalmozódó elképesztő mennyiségű foszfor egy aránylag kis részének a vízbe jutását. Ezen a tápanyagon nőnek az algák.

A magasan tartott vízállás elősegíti ezt a folyamatot, mivel a szél a melegebb vizet nehezebben tudja átkeverni, így a hőrétegzés tartósabbá válik. Az emberek 2001 és 2003 között viszont azért háborogtak, mert túl alacsony volt a vízszint, a déli parton homokpadok alakultak ki, a vitorlások sem tudtak közlekedni. A víz minősége ugyanekkor remek volt, a parti sáv élővilágának pedig kifejezetten kedvezett a természetes partvonal újjáéledése. A Balaton a szabályozása előtt egyébként 1 méterrel volt magasabb.

A horgászok a legfrissebb kutatások szerint újabban évi 2000 tonna szerves etetőanyagot dobálnak a vízbe, de ennek a tápanyagtartalma biztosan nem volt elég az algásodás visszatéréséhez. Ugyanakkor jobb lenne, ha ez a terhelőforrás is csökkenne.

Az, hogy a tó egy része körbe van betonozva, illetve egyre nagyobb partszakasz épül be, nagyon káros, a nyílt víz minősége szempontjából viszont túlzott lehet a parti építkezések miatti aggodalom. A közvetlenül a partra épített lakóparkok biztosan nem tesznek jót a tónak, de annak mérete miatt valószínűtlen, hogy az innen bemosódó szennyeződések érdemben rontani tudnák az egész tó vízminőségét – írta a zaol.hu.

címlapfotó: Wikipédia