Túlélte a Tisza a ciánkatasztrófát
Egy romániai aranybánya cianidvegyületekkel szennyezett zagytározójának gátja 2000. január 30-án szakadt át, és a mellékfolyókon át a Tiszába ömlött a méreg.
Ennek következtében mintegy százezer köbméter, cianiddal és nehézfémekkel erősen szennyezett, toxikus víz került a Zazar-, majd a Lápos-patakba, onnan pedig a Szamosba, a Tisza mellékfolyójába, aztán a Tiszába. Így három napon keresztül mintegy 120 tonnányi ciánvegyület jutott Európa egyik leggazdagabb élővilágú vízrendszerébe. Becslések szerint mintegy 1240 tonna hal pusztult el, emellett sok más populáció is súlyos károkat szenvedett.
![](https://aquamagazin.hu/wp-content/uploads/2022/01/tisza2-1024x682.jpg)
Tokaj és Tiszalök között majdhogynem teljes pusztítást végzett a cianidszennyezés. Az alsóbb szakaszokon, ahol nagyobb a víztömeg, kanyargósabb a folyó, voltak olyan védettebb helyek, ahol meghúzódhattak a halak.
![YouTube video](https://i.ytimg.com/vi/4BGFt_ipmEk/hqdefault.jpg)
Talán a természet csodájának is köszönhető az, hogy még a legoptimistább előrejelzéseket is meghazudtolta a Tisza. Azon a nyáron ugyanis már halakat lehetett fogni a Tisza-tó horgászhelyein. A csodához természetesen emberi munkára is szükség volt. A méreg levonulásakor vízügyi szakemberek dolgoztak azon, hogy a szennyezés a folyómeder közepén vonuljon le, és ne érintkezzen a sekélyebb vizekkel, árterekkel, tavakkal, holtágakkal.
![](https://aquamagazin.hu/wp-content/uploads/2022/01/cici-710x1024.jpg)
A későbbiekben vízkormányzási intézkedések, közöttük a Kiskörei Duzzasztómű rendkívüli üzeme, a Tisza-tavi öblítő csatornák és ártéri fokok lezárása lehetővé tette, hogy a Közép-Tisza vidékén a mérgező anyagot a folyó medrében lehetett levezetni. Ennek köszönhetően a hullámtér, a biológiai sokszínűségű holtágak és a Tisza-tó öblözeteinek gazdag élővilága gyakorlatilag nem károsodott. Az igazi természeti csodát pedig a tavaszi áradás hozta el. Az árterek megteltek friss vízzel, a mocsaras területeken természetes halbölcsők alakultak. A halászok pedig a mesterséges telepítések mellett az árterek vizeiből is megkezdték a halivadékok mentését és visszavezetését a folyóba.
![](https://aquamagazin.hu/wp-content/uploads/2019/10/Felső-Tisza4-1024x768.jpg)
Magyarország 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely tartalmazza az élővilágot ért károk helyreállítási költségeit is. Románia az Aurul vállalatot tette felelőssé a szennyezésért, az ottani vizsgálat szerint azonban a katasztrófa „előre nem látható körülmények” következménye.
![](https://aquamagazin.hu/wp-content/uploads/2019/12/Tisza-part3-1024x576.jpg)
Miután az Aurul a peren kívüli megegyezésre vonatkozó ajánlatra nem válaszolt, a magyar állam 2001-ben kártérítési pert indított a vállalat ellen. A Fővárosi Bíróság 2006-ban közbenső ítéletként kimondta, hogy a katasztrófáért az Aurul jogutódja, a Transgold is felelősséggel tartozik. Időközben azonban a Transgold cég csődeljárása is lezárult a román bíróságok előtt. Ezért felperes hiányában a kártérítési per is véget ért – írta 24.hu.
- ha tetszett, ajánld másoknak is!