Szkippertippek mindenkinek

2022. május 18.
Címkék :

A Horváth Csaba tengeri hajósoknak összeállított hajózási tanácsaiból készült sorozat mostani részében kiderülnek részletek a szinte nélkülözhetetlen GPS-ről, megtudhatjuk, milyen a jó kokpit, illetve hogy mit tanulhatunk a hajózásból.

James Bond, a kínai kémnő és a technoterrorista esete
Az 1997-es A holnap markában című James Bond-filmben egy brit hadihajót nemzetközinek vélt vizeken elsüllyeszti a nagy gonosz ember, azt a látszatot keltve, mintha ezt a kínaiak tették volna. A technoterroristák hamis GPS-jelekkel kerítették hatalmukba a hajót, az pedig az áljeleket követte, és így még a riasztás sem szólalhatott meg. James Bond azonban felfedezte a gonosz lopakodó hajóját, és természetesen megszerezte a gyönyörű kínai kémnőt is.

A filmben meghekkelték a GPS-t, ez azonban igazából is lehetséges. Persze a valóságban a rosszfiúk sokkal prózaibb célokra használ(hat)ják a műholdas kalózkodás, a spoofing (csalás, hamisítás) módszereit, például járművet lopni vagy egyszerűen kicselezni a GPS-alapú úthasználati díjfizetés rendszerét. Még lehetne hosszan sorolni, hol milyen károkat lehet okozni a GPS-alapú rendszerek meghekkelésével. A GNSS-ek ötnapos kiesése becslések szerint 5,2 milliárd font (5,8 milliárd euró) gazdasági veszteséggel járna Nagy-Britanniában. A spoofing valódinak látszó, de valójában hamis GPS-jelekkel cseréli fel a jeleket, így az ilyen eszközzel át lehet venni az irányítást a vevő felett. Ezt egy egyszerű laptopon futtatott GPS-szimulátorral meg lehet tenni, és még csak nem is kell a közelben tartózkodni.

Kisebb problémát jelent a szándékos zavarás. Erre a jamming szót használja az angol nyelv. Ha beütjük a Google-keresőbe a GPS+jammer kifejezést, az 3,61 millió találatot dob ki. Az interneten csak az nem vesz a GPS megzavarására alkalmas készüléket, aki nem akar. Naná, hogy a bűnözők is használják az interneten beszerezhető 100 eurós eszközöket, amelyek kis körzetben blokkolni tudják a GPS-jelet, és könnyedén ellophatják a vagyonokat érő kamionokat rakományostul, vagy a luxusautókat, hogy Kelet-Európában jó pénzért túladjanak rajtuk. A berendezések arra is képesek, hogy átverjék a nyomkövető rendszereket, sőt, ideiglenesen a sofőr mobiltelefonját is, aki így jó ideig képtelen a segítséghívásra. A rosszfiúk kütyüje nemcsak a GPS-t, hanem a GSM-, a 3G- és a DSC-rádiósávokat is blokkolni képes.

Ha csak ritkán is, de a természeti események is befolyásolhatják a GNSS-ek működését. 2006. december 6-án egy napkitörés olyan intenzitású rádiózajjal járt, amely süketté tette GPS-vevőket, és a föld napsütötte oldalán leállt a GPS-szolgáltatás.

Milyen a jó kokpit?
Ha tanácsot kérnek tőlem, hogy érdemes-e megvenni ezt vagy azt a hajót, amit a kiállításon láttak, mindig azt ajánlom, hogy ne (csak) a kiállítási élmények és csúcsszuper ajánlatok alapján döntsék ezt el, hanem előbb próbálják ki. Béreljék ki a kiválasztott modell(eke)t, és a tengeren szerzett tapasztalatok alapján ítéljék meg, hogy mennyire kényelmes, használható, funkcionális.

Különféle charterhajókon hajózva néha égnek áll a hajam, hogy csak az esti gyertyafényes vacsorához „dizájnolták” a kokpitet, és mennyire nem „tervezték” meg. Mennyi hely van benne a maximális létszámhoz, amikor mondjuk a legénység mind a tíz tagja kiül? El lehet menni a kabinlejárótól a kormányig, amikor kétoldalt ülnek az emberek? Általában nem, mégpedig a kokpitasztal miatt. Ami persze nyári naplementekor nagyon jó, pompás dolog ott vacsorázni. De amikor vitorlázunk, legszívesebben baltával vágnám ki a helyéből, mégpedig tövestül, mert annyira zavaró, hogy forduláskor nem tudok az egyik oldali csörlőtől a másikig szabadon mozogni.

Az is követelmény, hogy a kokpit mennyire védett, illetve a pereme milyen kialakítású. Ha alacsony, hosszabb idő alatt kényelmetlenül nyomja az ember hátát. Ha magas, nehéz kilépni. Apropó, kilépni…, ha egyáltalán van hova! Sok hajón olyan keskeny a hátsó fedélzet a kokpit két oldalán, hogy teljességgel lehetetlen kikötés közben hozzáférni a kikötőbikához.

Mit tanulhatunk a hajózásból?
Többen kérdezték tőlem, hogy miért olyan vastagok a Jachtnavigátor-könyvek. Mit lehet ennyit írni a hajózásról, hiszen olyan egyszerű az egész? Nos, a válasz roppant egyszerű. A hajózás nagyon összetett tevékenység. Az elmélete jó néhány tudományterület ismereteit használja fel, ezeket kell alkalmazni a gyakorlatban. A hagyományos navigáció alapja jórészt a matematika, az elektronikus navigáció elektronikus ismereteket feltételez, a meteorológia alapja a fizika és hosszan sorolhatom. A Jachtkapitány-tréningeken a La Manche csatornában hajózva rendszeresen szembesülünk ezzel.

Ugyanakkor a gyakorlati hajózás csapatmunka, vagyis több ember közös erőfeszítésének eredménye, hogy a hajó eljut A pontból B-be, és teljesíti a feladatát. A hajó egy zárt keretet ad az emberek együttműködéséhez, amiből nagyon sokat lehet tanulni. Ha tehát nemcsak nyaralni megyünk a hajóra, hanem nyitva tartjuk a szemünket, akkor nagyon sok mindent tanulhatunk. Ha kifejezetten azért megyünk hajózni, hogy tanuljunk, akkor ezt úgy hívják, hogy sail training. Erre használják a nagyvitorlás iskolahajókat.

(Cikkünk eredetileg és teljes terjedelmében az Aqua Magazin 153. számában jelent meg. Fizessen elő rá, hogy ne maradjon le exkluzív tartalmainkról!)

   - ha tetszett, ajánld másoknak is!