Nem került a parlament elé a balatoni nádas megmentése

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége balatoni munkacsoportjának tagjai a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottságának rendkívüli ülésén jártak a Balaton problémáját illetően, végül mégsem kerül az Országgyűlés elé az erről szóló határozati javaslat.

A bizottság tagjainak négy szakértő adott tájékoztatást a balatoni nádasok romló állapotáról, a további nádpusztulás megelőzésének lehetőségeiről: dr. Pomogyi Piroska, a biológiai tudományok kandidátusa, hidrobiológus, Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára és dr. Magyar Gábor, az Agrárminisztérium természetmegőrzési főosztályvezetője.

Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettől előadásában a Balaton sekélységét és sérülékenységét azzal a hasonlattal szemléltette, hogy olyan, mintha egy 7,9 méter hosszú alufóliát kihúznánk a földön.
Ami a szakember szerint szokatlan, hogy a part felőli részen 1-2 év alatt romlott le a nádas. Bemutatta az emberi jelenlét okozta károsításokat, megtudtuk, hogy a 80 kilométeres, természetes partszakaszon 1700 stég áll, e szerint nagyjából 50 méterenként van egy stég a Balatonon. Kitért arra is, hogy a klímaváltozás hatására a tó parti zónájában a víz átlaghőmérséklete számottevően emelkedik.

Elmondta, hogy a fő problémát abban látja, hogy a környezetvédelemben ma Magyarországon nincsenek távlati célok, stratégiák, rendszerszintű gondolkodás, hanem csak ad hoc problémákat akarnak megoldani. A jogalkotóknak javasolta, hogy a vízügy kaphassa vissza a korábbi hatósági jogkörét, illetve, hogy engedjék, hogy a természetvédők és a vízügyesek tervezhessék meg a hosszú távú célokat, mert ha ezt most nem teszik meg, 20-30 év múlva már nem lesz mit megtervezni.

Dr. Pomogyi Piroska hidrobiológus részletesen ismertette a nádasfelméréseket, a jogi és szabályozási partvonal problémáját és a szárazulaton lévő nádasok emberi beavatkozásnak való kitettségét. Szakértői véleménye szerint a turzások mögött az avas nád évek óta nem tudott kiöblítődni. Alsóörs térségében az áramlást az Ypsilon kikötő 300 méter hosszú mólója megváltoztatta, tovább gátolva a nádas természetes tisztulási folyamatát. Az okok között szerepelhet még a februári orkán erejű szél, ami a korábbi évek elpusztult nádtörmelék rétegre fektette el a már meggyengült nádat.

Ez együttesen olyan mértékben árnyékolta le az élőhelyet, hogy az idén nem tudott kihajtani, kitörni e réteg alól a nád. Valószínűleg további okok is lehetnek a nádaratás hiányán kívül, mivel Alsóörs és Káptalanfüred térségében is sárga, rossz állapotú a nádas. Kitért arra, hogy a Balaton ökológiai rendszere nem ér véget a nádasok szárazulaton látható, sok esetben vasúttal, közúttal elvágott szövetével. Fokozottan óvni kellene a partokat övező még megmaradt fás, bokros területeket, időnként vízzel borított réteket is. Beszélt a jogi és szabályozási partvonal visszásságáról is. A Nagy Tavak közérdekű adatként kérte ki a Belügyminisztériumtól e két partvonal eltéréseit, amit „stratégiai” okokra hivatkozva visszautasítottak. Elfogadhatatlan, hogy a Balaton szabályozási medrében magántulajdonú telkek vannak, hiszen a tulajdonosok felelős használatát ellenőrizni így lehetetlen.

A legmeghökkentőbb hozzászólást Bencsik János bizottsági alelnök adta elő. Azt kérte a kutatóktól, ne csak adatokat sorakoztassanak fel, hanem arról számoljanak be, milyen beavatkozásokkal milyen hatások érhetők el. A kutatók pedig elég részletesen magyarázták el, hogy a tó ökológiai rendszerébe való emberi beavatkozások sora miatti, nem várt változások egyike, hogy pusztul a nádas. Bencsik szerint egyébként egy kertben is ugyanúgy ki lehet kapcsolódni, mint a Balatonon, tehát ez a téma tőle látszólag távol állt.

A Nagy Tavak céljaival egyező határozati javaslatot végül nem fogadták el, mert a bizottság kormánypárti többsége indoklás nélkül tartózkodott, így nem kerül a Parlament elé.

A javaslat szövege a Balaton partján tapasztalható nád pusztulás okainak feltárásáról és megszüntetéséről: a Paloznaki- és Szerdahelyi-öbölben tapasztalható nádpusztulás okainak feltárása, valamint a folyamat megállítása kiemelt fontosságú ügy, amely felhívja a figyelmet a Balaton élővilágának sérülékenységére és az emberi beavatkozások kockázataira.

Az Országgyűlés felhívja ezért a kormányt, hogy rendeljen el azonnali hatállyal vizsgálatot a lehetséges okok felderítése és a nád pusztulásának mielőbbi megfékezése érdekében a Balaton partján a Paloznaki- és a Szerdahelyi-öbölben. Vizsgálja meg, hogy a Balaton mesterségesen megemelt és magason tartott vízszintje, valamint a part közvetlen közelében megvalósított beruházások milyen hatást gyakorolnak a tó és a part élővilágára. A szakmai szervezetek bevonásával készítsen a Balaton-part élővilágának állapotát felmérő kutatást. A kutatás eredményeire alapozva széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés megvalósításával készítsen tervet a Balaton állapotának javítására és védelmére, kiemelt figyelemmel a természetvédelmi szempontok érvényesítésére, a nádasok, természetes partszakaszok védelmére, illetve a parti sétányok közcélú, a természetvédelmi szempontokat elsődlegesen figyelembe vevő kialakítására – írta a nagytavak.hu.

fotók: nagytavak.hu