Milyen hatással van a naptej az élővizekre?

A naponta hallott figyelmeztetés az UV-sugárzás veszélyeiről arra készteti az embereket, hogy védekezzenek az erős nap ellen. Ezt a többség, aki kihasználja a nyaralás óráit, úgy értelmezi, hogy a legegyszerűbb, ha magas faktorú fényvédő krémekkel keni be a bőrét.

Arról azonban már nem esik szó, hogy miközben magát védi, ezzel ártalmára lehet az élővíznek, illetve az ökoszisztémának is. A kozmetikai ipar egyre nagyobb hangsúlyt helyez a napvédő készítmények fejlesztésére. Háromféle UV-sugárzást különböztetünk meg: az UV-C-t, amely nem éri el a földfelszínt, azt az ózonréteg kiszűri; az UV-B-t, amely felelős a bőr leégéséért; és az UV-A-t, amely hosszabb távon a bőr öregedését okozhatja. E két utóbbi ellen kell védekeznünk.

A fényvédő készítményekben használt vegyületek a fejlesztéseknek köszönhetően időnként cserélődnek, hogy a lehető legszélesebb tartomány ellen védjenek. Nemrég forgalomba került olyan vegyület is, amely az infravörös sugárzást is kiszűri, így csökkenti a bőr gyulladásos reakcióit. Ezek mindegyike úgynevezett kémiai szűrő, szintetikus vegyület, amelyek beszívódnak a bőrbe, és az UV sugarakat hőenergiává alakítják át.

Az adatok szerint bizonyos fényvédő vegyületek a bőrön keresztül bekerülnek a nyirokrendszerbe, átjutnak a vér-agy gáton, így eljutnak az agyba, megjelennek az anyatejben, és megzavarhatják a hormonrendszer normál működését is. Igaz, ezekről a tanulmányokról nem sok szó esik. A kémiai UV-szűrők mellett léteznek fizikai szűrők is, amelyek nem szívódnak fel a bőrbe, de alkotóelemeik – a cink-oxid és a titán-dioxid – fehér réteget képeznek rajta. Jelenlegi tudásunk szerint az emberre és a környezetre nem ártalmasak, viszont könnyebben lemosódnak a vízben.

A gyártók készítenek környezeti hatásvizsgálatokat a napkrémek természetes vizekre gyakorolt hatásáról, csakhogy az eredmények egészen mások az édes és a sós vízben, valamint az egyes élő szervezetekben. Ezek általában rövid távú elemzések, míg a valós környezeti hatások jellemzően csak a hosszabb távú kitettségek után jelentkeznek. Nagy kérdés, hogy a leggyakoribb kémiai UV-szűrő vegyületek kimutathatók-e a Balaton környezeti mintáiból. Vajon okoz-e környezeti változást a víz felszínén megjelenő napkrémréteg, amely az emberek bőréről mosódik le, és közvetve, például a mosakodás és mosás során a nyers szennyvízbe kerülve a nem specifikus szennyvíztisztítás révén is bekerülhet a Balatonba.

A nemzetközi kutatások csak korlátozottan foglalkoznak az élővizekben található UV-szűrő vegyületek környezeti hatásaival, és a meglévő publikációk közül is sok régi. Az elmúlt években megjelent ugyan néhány újabb tanulmány, de még mindig kevés adat áll rendelkezésre.

(A cikk folytatása megtalálható ide kattintva.)

fotók: plage18.hu, dailynewshungary.com, carbona.hu