Így tarthatunk távolságot vitorlázás közben

Újraéledni látszik a vitorlázás (is) a koronavírus-járvány elleni védekezés első fázisának végén. Felmerül ugyanakkor a kérdés, miként lehet távolságot tartani edzés vagy versenyzés közben olyan hajókon, amelyek hagyományosan nagy létszámú legénységgel szelik a habokat.

A probléma nem egyedi, elég, ha csak a kosár- vagy kézilabdára gondolunk, ahol rendszeres a testi kontaktus az ellenfelekkel. Bár a vitorlázás csapatsport, nincs közvetlen kapcsolat a többi legénységgel, de a hajón belül is kezelni kell valahogy a kérdést. Nehézségekkel néznek szembe azok az egyszemélyes kishajók, amelyek felborulhatnak, és olyankor külső segítségre szorulnak, a kétszemélyes dingik, valamint a kisebb méretű tőkesúlyos vitorlások. Mi itt most azonban a nagyobb, tőkesúlyos jachtokra koncentrálunk.
Ha csak a közvetlen családtagok töltik meg a hajót, meg is van oldva a kérdés, de azért ez ritka, ezért biztosan komoly kihívást jelent majd a következő pár hónapban minden pozíciót betölteni, miközben a személyes távolságot is igyekszünk tartani. Mert az, hogy hat-nyolc ember ül szorosan egymás mellett az oldalkorlátnál, cirkálás közben, nem biztonságos, mi több, felelőtlen, és elég rossz üzenetet közvetít kifelé.

Segíthet a dilemmán, ha meghatározunk az egyes hajóhosszakhoz tartozó létszámlimiteket, amely akár így is kinézhet:
– 26 lábig (7,62 m): 3 fő, közülük legfeljebb kettő ülhet ki oldalra,
– 26–31 láb (7,62–9,45 m): 4 fő, közülük legfeljebb kettő ülhet ki oldalra,
– 31–36 láb (9,45–10,97 m): 5 fő, közülük legfeljebb kettő ülhet ki oldalra,
– 36–41 láb (10,97–12,5 m): 6 fő, közülük legfeljebb három ülhet ki oldalra,
– 41–46 láb (12,5–14,02 m): 7 fő, közülük legfeljebb négy ülhet ki oldalra,
– és így tovább, öt lábanként lépegetve felfelé.
Mindezt elég a versenykiírásokban rögzíteni, amíg az egészségügyi helyzet (illetve az ahhoz kapcsolódó esetleges korlátozás) ezt megköveteli.

Meglesz-e így a szükséges munkaerő a fedélzeten?
Ennek a kérdésnek a megválaszolásához elég csak felidézni a négykezes versenyeket, amiket nemcsak a Balatonon, de számos más tavon és tengeren rendeznek. Vagy olyan klasszikusokat, mint a Rolex Fastnet Race, amin 2019-ben hatvanöt egység indult négyezes kategóriában – és mind húztak bőszeles vitorlát. Nyilván használtak automatakormányt, ami tulajdonképpen plusz egy főt jelent, de még azzal együtt is alatta maradtak (volna) a fenti listában vázoltaknak.

Konkrét példának vegyük a J24-est: három ember tudja kezelni, a kormányosé a nagyvitorla, a középső schottol és dolgozik a lejáróban, a bowmané minden az árbóctól előre. Génua helyett csak fockot használnak, ha erős a szél, esetleg nem húznak spinakkert. Nem mondjuk, hogy egyszerű, de megoldható, és ha mindenki így csinálja, senki nem kerül előnybe vagy hátrányba a többiekhez képest. A bőszeles vitorlák tiltása egyébként más osztályoknál is működhet, drasztikusan lecsökkentve a szükséges emberlétszámot.
Tisztában vagyunk persze azzal, hogy verseny közben előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a legénység tagjai közel sodródnak egymáshoz, ám ez más sportágaknál is így lesz, ez tehát nem jelent extra veszélyt. Fontos olyan rendszert kidolgozni, amely a lehető legbiztonságosabbá teszi a vitorlázást, pláne, hogy az egészségügyi helyzet is változhat – szigorodhatnak vagy lazíthatnak az előírásokon – a következő pár hónapban. Ám az biztos, hogy ha a szokásosnál kevesebben vannak a hajón, a klubokba is kevesebben látogatnak el, ami szintén segíti a megelőzést – írta az afloat.ie.

(fotók: 38southboatsales.com.au, postandcourier.com, yachtingworld.com, pressmare.it, sailingmagazine.net)