Fundák György – A vitorlázás nagymestere

Ismét szerepet vállalt a magyar vitorlázásban Fundák György, méghozzá egy olyan területen, amiről még világszinten is kevesen tudnak nála többet.

Aqua: A sikeres versenyzői pályafutás után hogyan lettél edző és szövetségi kapitány?
F. Gy.: Kaptam egy felkérést Ausztriából 1986-ban, az osztrákokkal mi korábban együtt dolgoztunk, jó barátok voltunk. Megbeszéltem a családommal, és két évre leszerződtem – egy év múlva kineveztek szövetségi kapitánynak –, ebből aztán 33 év lett, sporttörténelmi eredményekkel, hiszen tenger nélküli országként először nyertünk több olimpián is aranyat, azaz sikerült megfogni az olimpiai vitorlázás komplexitását. Eltöltöttem még 25 évet a Nemzetközi Vitorlás Szövetségben is, ahol többek között a vezetésemmel alakult meg a coaching comission, amelynek nyolc évig voltam elnöke.

Aqua: A hazai vitorlázásban miként tudod átadni a tapasztalatodat, a tudásodat?
F. Gy.: A Magyar Vitorlás Szövetségen belül megalakult az olimpiai vitorlás szakbizottság, amely felkért az elnökének. A feladatunk a szakmai és szervezeti keretek kialakítása, hogy rövid, közép- és hosszú távon biztosítsuk az eredményes olimpiai felkészülést. Idetartozik a stratégiai tervezés, a koordináció. Az olimpiai vitorlázás mind szakmai, mind felkészülési oldalról annyira eltér a szokásos hazai és nemzetközi versenyrendszertől, tehát mindenképp indokolt egy erre a területre specializált szervezet létrehozása.

Aqua: Kik lesznek az olimpiai vitorlás szakbizottság tagjai, hogyan áll össze a testület?
F. Gy.: Helyet kap benne többek között először az aktuális válogatott keret képviselője, ez jelen esetben Érdi Mári és Vadnai Jonatán lesz, egymást váltva. De például tag egy családanya, aki a családok szemszögéből nézi a sportoló életpályáját, helyzetét. Állandó meghívott az MVSZ elnöke és az elnökség egy tagja, aki az olimpiai felkészülést segíti. Egy tudományos hátterű szakember, aki ismeri a sporttudomány legújabb eredményeit, ő Rácz Levente. Egy szakember, aki a klubok szempontjait ismeri, ez lesz Majthényi Szabolcs. Egy szervezeti analitikus szakember, Laczkó Péter, aki az átlátható döntésmechanizmusért segít. Igyekeztünk ezzel az összeállítással leképezni az olimpiai felkészülés összetettségét.

Aqua: Magyarország Ausztriához hasonlóan tavi vitorlásnemzet, hogy lehet ezt a helyzetet nemzetközi szinten kezelni?
F. Gy.: Itt, Közép-Európában általában három-négy olimpiai ciklusra van szükség az ifjúsági korosztály után, hogy valaki eljusson pontszerző helyre vagy érmet szerezzen. Így volt ez Hagaráék vagy Berecz Zsombor esetében, és Érdi Mári is a negyedik olimpiájára készül. A nagy vitorlásnemzeteknél, mint az angolok vagy az új-zélandiak, ez az idő 4-6 év. Tehát ez plusz 12 esztendő, ami nem tartható financiális és szociális okokból sem, vagyis le kell rövidíteni 8-10-re. Ehhez másféle ifjúsági képzésre van szükség, együtt kell kezelni az olimpiai és az arra nevelő osztályokat. Nem az utánpótlásszinten elért eredmények az érdekesek, hanem az, hogy mit tud a felnőttek között, mert fel kell venni az olimpiai „szemüveget”.

Aqua: Milyen kritériumokat kell figyelembe venni a kiválasztásnál?
F. Gy.: Öt kategóriába soroljuk a versenyzőket, ami támogatási sorrendet is jelent majd. A legfelső a gyémántkategória, ahová azok kerülnek, akik olimpián, világ- és Európa-bajnokságon top háromban végeznek vagy világkupa-versenyt nyernek. A következő az aranykategória, ide vb 4–12., Eb 4–10. vagy Világkupa 2–10. hellyel lehet bekerülni, és persze az indulói létszám alapján százalékos értékelést is figyelembe veszünk. A vitorlázóknak meghatározott kvalifikációs versenyeken kell majd bizonyítaniuk. A válogatott meghívás természetesen kötelezettségekkel jár, de az egyéni szükségletekbe is erősen figyelembe vesszük. Meggyőződésem, hogy tisztességes, szorgalmas munkával a top 15-ig el lehet jutni. A kiválasztás pedig nem eredmény-, hanem munkaalapú lesz.

Aqua: Milyen osztályokkal és versenyzői létszámmal kalkulál a bizottság?
F. Gy.: Nagyjából negyven fővel számolunk, és minden osztályban az a cél, hogy a legjobb versenyző egység mellett legyen legalább még egy, aki segíti őt. Például ILCA-6-ban Érdi Mária mellett ott van Laczkó Sára, akinek nemzetközi edzésmunkával el kell jutnia arra a szinte, hogy hatékonyan segítse Márit. ILCA-7-ben Vadnai Jonatán a húzónév, a fiatalokat pedig Benjamin fogja edzeni. Emellett központi edzésprogramot kínálunk az ILCA-6, az FX, a 49er, a Nacra 15-17 és a 420-as osztályban, három-négy egység számára is. Mindenhol a magyar edzőkre számítunk, akik mellé nemzetközi tapasztalatot szerzett külföldi szakembereket fogunk szerződtetni. Azt szeretnénk, hogy 2028-ban, Los Angelesben ne két egységből álljon a magyar vitorláscsapat, mint Párizsban. Ki kell mondani, hogy a játékokra nemcsak ki kell jutni, hanem ott jól is kell szerepelni.

Aqua: Milyen hátteret biztosít a bizottság a válogatottaknak?
F. Gy: Szükség van egy központi háttércsapatra, mivel a mentális képzés az alfája és ómegája a felkészülésnek. Lesz egy pszichológuscsapat, amely minden versenyző munkáját segíti. Persze aki akar, dolgozhat tovább a saját pszichológusával, de ennek a költségeit magának kell állnia. Létrejön egy tudástár, amibe rettentő mennyiségű anyag kerül, a Los Angeles-i meteoadatoktól kezdve azon keresztül, hogy egy versenyző hány fordulót csinált edzésen, egészen addig, hogy kinek mi fáj. A cél, hogy a versenyzők a sportág-specifikus komplexitását figyelembe véve, az elérhető legmagasabb szakmai és mentális szinten készüljenek fel az olimpiára.

Ambrus Gábor

(Cikkünk eredetileg és teljes terjedelmében az Aqua Magazin 168. számában jelent meg. Fizessen elő rá, hogy ne maradjon le exkluzív tartalmainkról!)