Felgyorsult a nádpusztulás tempója a Balatonnál

A Balatonon 12 négyzetkilométernyi, 1400 focipályányi nádas található közvetlenül a vízparton. A 1400 focipályának van 1400 gyepmestere, a Balatonnak már egy sincs.

Merőben új jelenség, ami Balaton-szerte már több helyen okozott nádpusztulást az elmúlt egy-két évben. A stégekkel, stégbejárókkal abszurd a helyzet, a vízügy nyakába próbálnak varrni mindent úgy, hogy közben nem biztosítják hozzá a pénzügyi hátteret – ezeket Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa mondta a Balatoni Szövetség közgyűlésén tartott előadásában a térség polgármestereinek.

Az új keletű nádpusztulásokról kifejtette, öt helyen, főleg az északi parton olyan intenzív folyamatok zajlottak le egy-két év alatt, amit korábban egyes helyeken 20-30 év alatt lehetett csak megfigyelni. Ilyen jellegű, és ilyen gyors folyamatokat még nem írt le senki és én sem tapasztaltam, és még nem tudni az okát. Annyit látunk, hogy míg régebben, a 70-es, 80-as években a nádas a tó vízfelőli oldalán kopott el, most a belsejében pusztul. Az alsóörsi és az ábrahámhegyi nádpusztulásokat a méretük miatt a közelmúltban ismét megvizsgáltuk, reméltük, hogy tavaszra történik valamilyen regeneráció, de ennek semmi jele – mondta.

Beszélt arról is, hogy „körbelaktuk” a Balatont, ami már bizonyítottan nem kedvez a nádasnak. Annál kevesebb őshonos, odaillő faj található a vízparti nádasokban, minél magasabb szintű az urbanizáció, a beépítettség az érintett partszakaszon. Ez például Siófokon, Balatonfüreden is jól megfigyelhető.

A Balaton 12 négyzetkilométernyi nádasa a Balaton felszínének csak 2 százaléka. A tó 240 kilométer hosszú partszakaszának már csak egyharmadán találhatók természetesnek mondható körülmények, de azok egy részén is feldarabolt a nádas.

A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy stégbejárók tömege szabdalja fel sok helyen a növényzetet büntetlenül évtizedek óta, ami szintén nádpusztulásához vezet. Márpedig a tóparton kiirtott vegetáció akár algásodáshoz vezethet. Megjegyezte, a jogszabályok szerint be kellene gyűjteni az illegális stégeket, de nincs rá forrás. Abszurdnak nevezte a helyzetet. „A vízügy nyakába próbálnak varrni mindent úgy, hogy közben nem biztosítják hozzá a pénzügyi hátteret” – fogalmazott.

Tóth Viktor szerint a legfontosabb lenne a 180 fokos társadalmi szemléletváltás. Például egy négyzetméternyi nádas kaphasson legalább akkora jogi védelmet, mint egy kiskutya. Annál is inkább, mert ökológiai, limnológiai és biodiverzitási szempontból sokkalta nagyobb a jelentősége, és mert az elmúlt pár évben, esetenként hathatós emberi „segítséggel” 6-7 hektárnyi tűnt el szokatlan gyorsasággal. Ha az eseménysorozat folytatódik, állami segítségre lesz szükség a probléma kivizsgálására és a helyzet elhárítására – írta a hirbalaton.hu.

   - ha tetszett, ajánld másoknak is!