Fehér Boróka – Eredménycentrikus és kitartó
Boró neve már nem ismeretlen a hazai vitorlázótársadalom számára, hiszen lány létére a fiúk között is sikert sikerre halmoz. Anyai ágon a vitorlázás, míg apai ágon a sízés szeretetét hordozza a génjeiben, közben pedig falat is mászik – hiszen kell valami izgalom is az életébe.
Aqua: A fiatalabb generációhoz tartozol, de sokat mutatkozol az érettebb versenyzőket felvonultató csapatok körül is. Legutóbb például Roland Gaebler és a Black Jack környékén vágtattál a bárkáddal. Mit tudhatunk rólad?
Fehér Boróka: Születésem óta Solymáron élek a családommal, a Zsíros-hegy lábánál. Csodás hely, kb. egyforma távolságra a Balatontól és a Mátrától. Pesthidegkúton, a Klebelsberg Kuno Általános Iskolában a 8. osztályt most nyáron zártam. Tanulmányaimat Budapesten, a Pasaréti úton lévő Szabó Lőrinc Két tannyelvű Gimnáziumban folytatom. Nyaranként leginkább Balatonfüreden vagyok, és nyugodtan nevezhetem második otthonomnak a várost, mivel a nagymamám ott él.
Édesanyám, Ilovszky Rita is Balatonfüreden nevelkedett, a mai napig aktív vitorlásversenyző. Két bátyám is sportember, Szabolcs, a kisebbik Finn dingi osztályban versenyez, Kristóf pedig síoktató. A vitorlázáson túl sokat síelek, leginkább az édesapámmal, és amikor az időmbe belefér, versenyeken is elindulok. Az országos alpesisí-diákolimpián többször dobogós helyet értem el.
Emellett a falmászásban is szép sikereket értem el, az országos falmászó-diákolimpián bajnoki lettem. Ez a két sportág kitűnő kiegészítése a vitorlázásnak, a zongorázás pedig lelkileg tölt fel.
Aqua: Hogyan jött az életedbe a vitorlázás?
F. B.: Kilencéves koromban kezdetem a balatonfüredi MVM SE-ben, majd átkerültem a jelenlegi klubomhoz, az alsóörsi BYC1912-be, ahol Bakóczy Robi lett az edzőm. Nagyon sokat köszönhetek neki, hiszen a második országos bajnokságomon megnyertem a női bajnoki címet, majd a következő szezonban, 2018-ban a fiukat is megverve lettem serdülő magyar bajnok. Az ekkor megkapott Dulin-vándordíjra vagyok talán a legbüszkébb, amire lányként az én nevem került fel először olyanok mellé, mint Vadnaiék és Gyapjasék.
2018-ban, a hollandiai Scheveningenben rendezett Európa-bajnokságon 114 hajó közül a 12. helyen végeztem, egy évre rá, a következő Eb-n, a franciaországi Crozonban pedig 14. lettem 117 rajtoló közül. Hatalmas élmény volt a VOR hajók között vitorlázni az Északi-tengeren és delfinekkel az Atlanti-óceánon.
Aqua: Mi az erősséged a sikerhez vezető úton?
F. B.: A vitorlázásban nekem a legvonzóbb, hogy egy nagyon összetett kihívás. Ahhoz, hogy valaki elöl legyen, több kiemelkedő képességre is szükség van. Nem csupán fizikai, hanem szellemi kihívás, mindezen felül elengedhetetlen a kitartó koncentráció. Azt szokták mondani, hogy ez egy olyan sakkjáték, ami közben súlyokat emelgetsz és nyakon öntenek egy vödör vízzel egy fagyasztókamrában, vagy épp ellenkezőleg, mozdulatlanul kell ülnöd a tikkasztó hőségben. A legnagyobb erősségem az, hogy ezeket a kihívásokat komplex módon, egymást erősítve tudom egyensúlyban tartani. A fejlődés igénye mindig megvan bennem… az biztos, hogy erősen eredménycentrikus vagyok, hiszen az általános iskolát éppúgy kitűnően zártam, mint a hét éven át tartó zongoratanulmányaimat.
Aqua: Az eredménycentrikusság és a kitartás találkozása szerencsés, nem is csoda, hogy ilyen fiatalon ilyen eredményeket tudsz magad mögött. A családon belül beszéltetek már a mi leszel, ha nagy leszel kérdésről?
F. B.: A jövőképem a vitorlásversenyzés folytatása, ezen belül a lehető legjobb eredmények elérése. A legfontosabb, hogy az iskola nem szorulhat háttérbe, hiszen szeretnék jól tanulni a gimnáziumban is. A hosszú távú elképzeléseimben természetesen kihagyhatatlan szerepet kap a sportolás, a versenyzés, azonban a mai világban nehéz előre belőni, hogy ez pontosan ez miként illeszkedni a későbbi munkámhoz, a családomhoz. Tavaly nyáron több új hajóosztályt is kipróbálhattam. Leginkább a Waszp fogott meg a foilokon rohanással, de rendkívül izgalmas volt a Nanushka kormányzása, nagy távolságok gyors megtétele közben a nagy katamarán egyik hajótestének kiemelése a vízből. Azt gondolom, hogy nyitottnak kell lennem, hogy minden egyes szelet, szélcsíkot észrevegyek.
Aqua: Hol vitorlázol a legszívesebben?
F. B.: Az nem is kérdés, hogy a Balaton a kedvenc helyen, hiszen itt élek, ezt ismerem a leginkább, ám szívesen megyek új vizekre, hiszen mindig izgalmas megismerni az újabb kihívásokat, alkalmazkodni az aktuális körülményekhez. Mivel a súlyom jelenleg az erős szelekhez ideális, így leginkább azokban vagyok eredményes, és szeretek is ilyen körülmények között vitorlázni.
Nagy R. Attila
(Cikkünk eredetileg és teljes terjedelmében az Aqua Magazin 152. számában jelent meg. Fizessen elő rá, hogy ne maradjon le exkluzív tartalmainkról!)
- ha tetszett, ajánld másoknak is!