Eltűntek a hazai hajómalmok

A Csepel-szigeten fekvő Ráckevén több érdekes látnivaló is várja a kirándulókat, ezek egyike a Ráckevei-Dunán ringatózó hajómalom. Régen a folyóinkon sok hasonló szerkezet úszott.

A ráckevei hajómalom Magyarország egyik utolsó hajómalma, a Gyurcsik-féle hajómalom működő rekonstrukciója, amely 2007 és 2010 között épült fel. Egy átlagos évben tavasztól őszig a hajómalmot belépőjegy ellenében lehet bejárni, és látványőrléseket is tartanak.

Az első hajómalmot a rómaiak építették, az ötlet tulajdonképpen kényszerűségből jött, ugyanis i. sz. 536-ban a gótok elterelték a malmokat hajtó patakokat, így azokat kissé átalakítva a rómaiak a Tevere folyón álló dereglyékre tették. Az első hazai, hajómalmokról szóló leírás 1292-ből, Budáról származik.

A hajómalom tulajdonképpen olyan, mint a vízimalom. A hajótesten található malomkereket itt is a víz hajtja meg, csak a patak helyett ebben az esetben a folyó sodrása szolgáltatja az energiát. Ebből fakad a hajómalom előnye is, hisz helyét annak függvényében lehet változtatni, hogy hol nagyobb a víz sodrása. A hajómalomnak két nagy egysége van: a nagyobb hajótest a házhajó vagy malomházhajó, a kisebb a tárhajó, völgyhajó vagy tombác, és a kettő között forog a lapátkerék. A hajómalmok nemcsak a kenyérhez való búzát és rozst őrölték, de kukoricát, a sörgyártáshoz árpát, valamint fűszerpaprikát is.

A hajómalmokat a malomszeghez kötötték ki, amely egy vaskos, a folyó fenekére levert cölöp volt. A malmok tulajdonosainak malomszegadót kellett fizetniük. A malomszegek azonban gondot is okoztak, ugyanis zavarták a hajózást, ezért Mária Terézia 1772-ben megtiltotta az alkalmazásukat, helyettük pedig vaslánc és vasmacska használatát szorgalmazta.

A hajómalmok maguk is problémát jelentettek a hajóforgalomban, s bár az egyre növekvő népesség liszttel való ellátásában fontos szerepük volt, mégis állandó volt körülöttük a konfliktus, amelyből a legtöbb esetben nem a molnárok jöttek ki jól.

Magyarországon a hajómalmok működésének fénykora az 1850-es és 1860-as évek elejére tehető. 1863-ban a Dunán, a Tiszán, a Dráván, a Vágon, a Szamoson, a Maroson és a Hármas-Körösön 4301 hajómalom őrölt.

A hajómalmok Jókai Mór műveiből is ismerősek lehetnek. Az arany emberben például egy elsodródott hajómalom fenyegette a Szent Borbálát, azt a gabonaszállító hajót, amelynek hajóbiztosa Tímár Mihály volt, egy másik, a téli Dunán befagyott hajómalom pedig rövid időre menedéket biztosított Tímár Mihálynak.

Hajómalmok Budapesten és”ma már csak emlék”: a cikk folytatása megtalálható ide kattintva.