Beállítási kérdések és válaszok windsurfösöknek
Azt gondolnád, hogy ha az alapok megvannak, akkor könnyebb lesz dönteni, de ahogy egyre mélyebbre ásod magad a windsurf tudományába, mind több lehetőség merül fel.
Nézzük a deszkákat! Ha kereskedőként egy tanuló fázisban lévő vevőt megkérdezek, hogy mit szeretne elérni, biztosan azt mondja, hogy nagyon gyors szeretne lenni. Ezt egyértelműen egy 100 liter körüli szlalomdeszkával lehet elérni. Igen ám, de ha nincsenek meg az alapok, akkor a deszka hiába tudná az erős szeles, ijesztően gyors tempót. Inkább válassz olyan deszkát, ami jobban bírja az ütéseket, sérüléseket, és nem baj, ha nehezebb 1-2 kilóval. A szuperkönnyű karbondeszkák erre képtelenek, és még a kezelhetőséggel, sőt, a deszka szélére helyezett lábtartó pozíciókkal is meggyűlik a bajod. Ha kezdőként freeride deszkát keresel, inkább az egyszerűbb felépítésűt válaszd, és ha túlléptél a freeride-on, ne a szlalomot, hanem egy freerace deszkát próbálj ki. Lehet, hogy árnyalatnyival lassabb leszel, de a fordulóknál behozod a sebességnél elvesztett métereket. Várhatóan jóval kevesebbet fogsz esni a manőverek közben.
Sokszor merül fel kérdésként az orrvédő. A leggyakoribb esésfajta az, ha a vitorla előreránt. Ha nem trapézolsz és nem állsz a lábtartókban, akkor ezeknél az eséseknél az árbóc pont a deszka orrára csapódik és betörheti. Lehet erősítést tenni a deszka orrára, de ez egyrészt nehezíti azt, másrészt nem szép, és mindig van az az esés, ami orrvédő ellenére is betöri a deszkát. Ráadásul az orrvédő alatt (ha ez EVA), akkor simán vizet kaphat a hajszálrepedéseken a deszkád. Amíg próbálgatsz egy gyorsabb deszkát, és nem vagy biztos magadban, érdemes akár házilag egy polifoam párnázást rögzíteni a deszka orrára – és persze nem egy törékeny szlalomdeszkán tanulgatni a siklást.
A szkegekről viszonylag ritkán esik szó. Az ajánlás szerint a legjobb, ha a deszkához adott szkeget használod. Az egyenesek gyorsabbak, hamarabb siklanak, a hajlítottak jobban fordulnak, a kisebb terhelési hibákat jobban tolerálják. Bizonyos határok között te döntesz, hogy mit szeretnél. Ha gyorsulnál, nagyon hamar jön a kérdés, hogy a karbonszkeg mennyit ad a tempóhoz.
A lábtartók beállítása is érzésre történik (mint a snowboardnál a kötéspozíció). Ha még nincs meg az érzés, akkor lehetőleg a deszka orra felé és a középvonalához közel szereld fel őket, minél magasabb vagy, annál szélesebben. Ahogy gyorsulsz, érezni fogod, hogy egyre hátrébb tennéd őket és inkább a deszka széle felé, amíg végül eléred a szlalompozíciót, amin át lényegében a deszka szélét terheled. Nem mindenhol fontos a nagy tempó, például ha hullámokon forgolódnál, akkor egész más lesz az érzés. Mindig a megfelelő méretű csavarokkal rögzítsd a lábtartókat!
Az árbóctalphoz kapcsolódik az árbóchosszabbító (vagy -toldó). Szerencsére a PIN rendszerű kiszorított szinte minden más megoldást. Persze megint az alu vs. karbon a kérdés. Nem vitás, hogy a karbon a jobb, a könnyebb, a merevebb, de megéri az árát? A homok minden mozgó alkatrész (csigák, stiftek, pöckök, gyűrűk, gombok) ellensége, ügyelj arra, hogy használat után tisztán rakd el őket. A márkánál sokkal fontosabb, hogy jól legyen befűzve a kötél.
Az árbóc kiválasztása külön tudomány, ha eltérnél a gyárilag ajánlottól. Ebben legközelebb mélyülünk el, de az fontos, hogy SDM vagy RDM, azaz sztenderd 48 mm-es vagy csökkentett átmérőjű.
Ehhez kell választanod a toldót, SDM-hez SDM-toldó kell, RDM-hez RDM. Az árbócnál tartsd észben, hogy a drágább, magas karbontartalmú biztosan jobb, de sérülékenyebb, és egyáltalán nem biztos, hogy kezdőként vagy akár középhaladóként akkora nagy különbséget érzel, mint amekkora a differencia az árukban.
(Cikkünk eredetileg és teljes terjedelmében az Aqua Magazin 160. számában jelent meg. Fizessen elő rá, hogy ne maradjon le exkluzív tartalmainkról!)
