Alig tudják kigazdálkodni vízimentőkre a pénzt a balatoni települések

Az infláció miatt nagyot drágult a vízimentő szolgáltatás, az önkormányzatok anyagi lehetőségei pedig korlátozottak.

„Vízimentő-szolgálat hiányában a strandot mindenki saját felelősségére veheti igénybe” – ezt írták ki júniusban a balatonfenyvesi nagystrand hirdetőtáblájára. Ami azt jelentette, hogy a tópart egyik legnagyobb strandja vízimentő nélkül maradt – mint utóbb kiderült, csak néhány hétre.

– Noha a költségvetésünkben az idén is elkülönítettük a szükséges összeget, és kerestük is a lehetőségeket, a korábbi évekkel ellentétben a Balatoni Vízimentő Szolgálat nem tudott szakembert biztosítani, s kellett egy kis idő, míg találtunk megfelelő szolgáltatót – magyarázta Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere.

A déli parti település végül a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatával (VMSZ) kötött szerződést, a két vízimentő a szezon hátralévő részére több mint hatmilliójába kerül a falunak.

– Eddig kevesebbe került, ráadásul évekig csak egy embert kellett alkalmaznunk, ám néhány éve történt egy baleset, ami után a szakemberekkel egyetértve úgy döntöttünk, ketten lássák el a feladatot – tette hozzá Lombár Gábor. Aki megjegyezte: a strandolók igazából észre sem veszik a vízimentőket, ez egy olyan szolgáltatás, ami akkor jó, ha nem látszik, viszont komoly összeget kell áldozni rá, ráadásul nincs semmiféle támogatás vagy pályázati lehetőség. – A fizetőstrandokon kötelező, s bár Fenyvesen ilyenek nincsenek, bizonyos létszám felett a szabadstrandokra is előírják.

A balatoni strandok kétharmadán elvileg dolgoznia kellene vízimentőnek, ám messze nincs ekkora lefedettség. A VMSZ statisztikáiból kiderült, hogy két éve folyamatosan csökken a vízimentőt foglalkoztató önkormányzatok és strandok száma. Az elmúlt öt évben a csúcsot 2021 jelentette, amikor is 30 település 61 strandján dolgoztak a VMSZ szakemberei, az idénre 24 település rendelte meg szolgáltatásukat 44 strandra.

Az idén szerződést nem kötő önkormányzatok közül többen a szolgáltatás árával magyarázták, hogy erre a szezonra nem kértek vízimentőt.

– Az árakon látszik, hogy nincs konkurencia, de akármennyibe is kerül, nekünk kötelező megrendelni a szolgáltatást – jegyezte meg Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. Aki hozzátette, nyolc strandjukból csak a központi fizetőre kell vízimentő, ám ez is több milliós kiadást jelent. – Az a baj, hogy az emberek csak azt látják, emelkedtek a belépőárak, ám arra nem gondolnak, hogy ez nem nyerészkedés, hanem menekülés, hiszen elszálltak az energiaárak, a vízdíj, s persze a szolgáltatások költségei is. Néhány év alatt több, mint a duplájára ment fel a vízimentők díja, ezt is ki kell fizetni valahogyan.

A VMSZ ajánlata alapján öt éve 15 ezer forint plusz áfába, vagyis 19 ezer forintba került egy napra egy vízimentő szakember, az idén a tarifa már 34 ezer plusz áfa, azaz 43 ezer forint. A fizetőstrandokon, amíg belépődíjat szednek, tehát jellemzően június 1. és augusztus 31. között, mindvégig kötelező vízimentőt alkalmazni, ami 92 napot jelent, azaz egyetlen vízimentő úgy 4 millióba kerül erre az időszakra, de akadnak kétemberes strandok is, ami már 8 millió.

Plusz rádióbérlés, szállás és esetszámok – végül mennyi az annyi?

fotók: vizimentok.hu