A nádpusztulások többsége mesterséges létesítmények közelében történt

Évtizedes távlatokban a 2023-as nádpusztulási esetek számossága szokatlan és meglepő, ezért fontos az okok és összefüggések alaposabb vizsgálata.

Az utóbbi 2-3 év során, még a múlt évi alacsony balatoni vízállás ellenére is, sajnos több helyen tapasztalható romlás a Balaton, a Kis-Balaton és a Velencei-tó nádasaiban. 2023-ban a nádpusztulásokat észlelték a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai, illetve jelzéseket kaptak a balatoni közösségtől is. Bár az esetek nem nagy területeket érintenek, nagy számuk mégis felkeltette az intézet figyelmét. Ezen nádpusztulások többsége mesterséges létesítmények közelében történt, ami az emberi beavatkozás lehetőségét veti fel, ugyanakkor észleltek olyan eseteket is, amelyek a „természetes” nádasokban is megfigyelhetőek voltak. 

Ezek okait jelenleg vizsgálják, esetenként hidrológiai, meteorológiai, parazitológiai vagy fertőzési tényezőket sejtenek a háttérben. Azonban évtizedes távlatokban a 2023-as nádpusztulási esetek számossága szokatlan és meglepő még számukra is, így úgy vélik, fontos az okok és összefüggések alaposabb vizsgálata. Például a Külső-tó nádasának állapota is jelentős mértékben romlott. A vulkanikus eredetű medencében kialakult Külső-tó vizét egykor lecsapolták, de természetvédelmi törekvéseknek köszönhetően mára ismét egy jó minőségű vizes élőhely. A területen számos védett és fokozottan védett faj találja meg életfeltételeit, ami a nagymértékű emberi jelenléttel rendelkező balatoni tájon kiemelkedő jelentőségű. 

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai több módszerrel is nyomon követik a nádasok állapotának változását, hagyományos monitoring módszerek mellett felhasználják a műholdas távérzékelés lehetőségeit is. A Külső-tónál folytatott énekesmadár monitoring adatai alapján az elmúlt években drasztikus csökkenés volt tapasztalható több védett faj állományában. Az észlelt populációváltozások okainak feltárása során a terepbejárások és mintavételek mellett kollégáik segítségül hívták a műholdas adatokat is. Az ezekből kinyerhető normalizált vegetációs index (NDVI) segít nekik megtudni, hogy a növények mennyire egészségesek és jól nőnek-e, vagyis úgy kell gondolni erre az indexre, mint egyfajta „egészségmérőre” a növények, így a nád számára. Ez a módszer az űrből készült képekből származó adatok alapján működik. Ha a nádasban sok a zöld növény és jó a növekedése, akkor az NDVI értéke magas lesz (0,5-0,6). Ha viszont problémák vannak a nádassal, az NDVI alacsonyabb lesz, ami jelezheti az állapot romlását és a bajt. Az NDVI adatok alapján, a tihanyi Külső-tóban jelentős állag romlás ment végbe az elmúlt 3 évben, és a nádasok állapota 2020 óta folyamatosan romlik. A tihanyi Külső-tóban a nádasok valamilyen meteorológiai esemény (vihar, microburst, stb.) következtében elfeküdtek. Ennek a jelenségnek az a következménye, hogy a kiszáradt, avas nád jelentős mértékben leárnyékolja a víz felszínét, így nincs lehetősége a nád újulatának megjelenésére.

Sajnos ez az egyik, természetes példa arra, hogy a nádasok állapota milyen formában változhat. Ugyanakkor a nádpusztulás okai nem egységesek. Valószínű, hogy különböző tényezők játszanak szerepet a balatoni nádasok állapotának helyi romlásában, beleértve a 2023-as magasabb vízállást, lokális fertőzéseket, meteorológiai eseményeket, de első sorban a gyakran meggondolatlan esetleg szándékos emberi tevékenység fejt ki negatív hatást a nádasokra. Ezt az összetettséget mutatja, hogy a növényzet reakciója is változó mértékű, és néhol már annyira súlyos, hogy a laikus szem is könnyen észleli. 

fotók és forrás: Limnológiai Intézet