A kalózoknak fizetett legmagasabb váltságdíjak – második rész
A tengeri kalózkodás fenyegetést jelent a globális hajózásra, mivel a kalózok kereskedelmi hajókat vesznek célba, váltságdíjért.
Az első részben: Irene és Smyrni
MV Abdullah, 2024
A bangladesi zászló alá bejegyzett teherhajót 2024. március 12-én térítették el, körülbelül 550 tengeri mérföldre Szomália partjaitól, az Indiai-óceánon. 23 fős legénysége volt, Mozambikból származó szénszállítmányt vitt az Egyesült Arab Emírségekbe. A kalózok arcátlan támadása az utóbbi évtized legkomolyabb akciója volt, hajót és személyzetét a kalózparadicsomként ismert Harardhere város közelébe irányították. Bár a kalózok magas váltságdíjat követeltek, az egy hónapos tárgyalások végén, 2024. április 13-án 5 millió dolláros váltságdíjat fizettek nekik készpénzben. Szabadulása után az MV Abdullahot az indiai haditengerészet és más erők kísérték. Az incidens rávilágított az Indiai-óceán gyenge tengeri biztonságára és a kereskedelmi hajózással járó kockázatok modern kori jelenlétére pedig a hajókon már fejlett biztonsági rendszerek és egyéb védekezési intézkedések vannak szolgálatban. Így aztán nem csoda, hogy az eset nyomán megnőtt a nemzetközi aggodalom a kalózkodás újbóli fellángolásával kapcsolatban, mindenki fokozott éberségre és járőrözésre szólított fel a régióban.
Miért létezik még ma is tengeri kalózkodás?
Addig semmi sem segít, amíg a tengeri kalózkodás kiváltó okait nem kezelik. Szomáliában például a megélhetési lehetőségek hiánya miatti szegénység, valamint a politikai instabilitás a hagyományos halászokat kalózkodásra és lopásra késztette, ami növeli a bűnözési rátát. Zavargások idején, amikor fény derül arra, mennyire gyenge és/vagy korrupt a kormány, megnyílik az út a kalózok előtt, mert nem tartanak a bűnüldöző szervek beavatkozásától. A part menti régióknak a nagyvállalatok vagy külföldi szereplők általi kizsigerelése kétségbeesett késztetheti a helyieket, hogy biztosítsák a családjuk megélhetését. Ez aztán kalózkodáshoz a váltságdíjért elkövetett rakománylopásokhoz vezet. Ezekről a problémákról beszélni kell, és a megoldásukra összpontosító törvényeket kell alkotni annak érdekében, hogy olyan régiókat, mint Szomália, kiszabadítsunk a tengeri kalózkodás karmaiból.
Ezenkívül a hajók biztonsága érdekében elengedhetetlen a fokozott haditengerészeti jelenlét ezekben a régiókban, valamint a kalózkodással kapcsolatos törvények harmonizálása és a part menti nemzetek haditengerészeti flottájának megerősítése. A mesterséges intelligencia és más rendszerek hasznosak lehetnek a gyanús hajók valós idejű megfigyelésében és a kalózkodás által sújtott területeken zajló szokatlan tevékenységek felderítésében. Szomálián kívül vannak más régiók is, ahol a tengeri kalózkodás komoly problémát jelent. Ezek közé tartozik a Guineai-öböl, az Ádeni-öböl, a Malakka-szoros, a Dél-kínai-tenger, Nigéria, Benin, a Szingapúri-szoros.
A Nemzetközi Tengerészeti Hivatal szerint 2025 első negyedévében világszerte körülbelül 45 kalózkodással és fegyveres rablással kapcsolatos esetet regisztráltak, ami 50%-kal magasabb, mint a 2024 azonos időszakában jelentett esetek száma. A Szingapúri-szoros a kalózkodás által leginkább sújtott régióvá vált, és a 45 incidensből 27-et itt regisztráltak. Ez a folyosó Indonézia Batam szigetével határos, és ma a kalózkodási kockázatok globális epicentrumának tekintik.
A Szingapúri-szorosban a célba vett hajók 92 százaléka felett sikerült átvenni az uralmat, pedig a kalózok itt gyakran 100 000 tonna össztömeg feletti teherhajókat és olajszállító tartályhajókat vesznek célba. A Guineai-öbölben a kalózkodás állandó fenyegetést jelent, 2025 elején 13 legénységi tagot raboltak el. A kalózok fejlődnek, és olyan taktikákat alkalmaznak, mint az eltérített hajók anyahajóként való használata, hogy növeljék műveleti körüket, és a partoktól távol indítsanak támadásokat.
(forrás: marineinsight.com, fotók: marineinsight.com, thereport.live, nyt.com, dvidshub.net, nbcnews.com)
