A Balaton rejtőzködő veszélye
A Balaton medrében, pár száz méterre a parttól húzódik egy árokszerű képződmény, az úgynevezett marásvonal. Ez főleg a déli parton okozhat bajt, akár életveszélybe is sodorhatja azt, aki nem számol vele.
A marásvonalat nem jelzi bója, ezért a strandolónak, sportolónak kell tudatosítania magában, hogy létezik ez a veszélyforrás. A Balatonról sokan azt hiszik, hogy olyan, mint egy lavór. Különösen a déli parton strandolók gondolják, hogy akár kilométereket lehet besétálni és még mindig leér a lábunk. Nagyon sokan így állnak hozzá, hiszen ez egy sekély tó. De nem így van, ez nem egy feszített víztükrű medence, aminek egyenletes a lejtése. Ez egy élő tó, amit a hullámzás, a viharok időnként átrendeznek, és a meder morfológiájának megvannak a kockázatai. A legnagyobb veszélyt az úgynevezett marásvonal jelenti, ami különösen a déli parton hangsúlyos. Az északi partnak gyorsan, de egyenletesen mélyül a medre. A déli parton sokkal szélesebb ez a sekély vizes rész, viszont amikor elérjük a marásvonalat, ott sokkal nagyobb arányú a mélyülés, mint az északi parton.
Ez azt jelenti, hogy két métert is tud mélyülni akár 30-40-50 méteren belül. Tehát egy árokra kell gondolni. Ezek az árkok 180 centiméteres mélységnél kezdődnek. Tehát a legtöbb embernek ilyenkor már eleve sokkal kényelmesebb úszni, mint sétálni, de valakivel megtörténhet, hogy lábujjhegyen járva, néhány méteren belül úgy érzi, hogy eltűnik a lába alól a talaj. Főleg, ha sekélyebb vizes időszak van. De azt nagyon fontos tudni, hogy ehhez minden esetben túl kell menni a kijelölt strand határán.
Tehát, ha a bóján belül maradnak, akkor biztosan nem kerülnek hirtelen mély vízbe. Azt viszont tudni kell, hogy két marásvonal van a déli parton. Az egyik ez a hirtelen vonal, ami 150-180 centis vízmélységtől indul, viszont a parthoz közelebb is kialakul egy marásvonal a hullámzás miatt. Ott sokkal kisebb, mintegy félméteres mélyedést jelent. Ilyenkor látjuk azt, hogy ötven méterrel beljebb térdig ér a víz a másik fürdőzőnek, meg nekem is térdig ér, de köztünk lehet egy 50-60 centiméteres mélyedés. Ez a külső marásvonal. Amihez ráadásul a kiemelkedések, az úgynevezett turzások is hozzájönnek, amelyeket a víz épít a mélyedésekből, a marásvonalból kiszabadult mederanyagból.
A külső marásvonalból és a turzásokból kialakult mélyedés leginkább a gyerekeknek jelenthet veszélyt – gyakran látjuk, hogy a szülők a déli parton egyedül engedik be a gyerekeket, mondván olyan sekély a víz. A külső marásvonal és a turzások együttes hatásából alakulhat ki olyan mederrész, ahol egy felnőtt sokáig sétál térdig érő vízben, utána egy rövid szakaszon mellkasig ér neki, aztán megint térdig. Viszont egy kisgyerek elmerülhet egy ilyen részen.
Az emberek a déli parton szeretnek a bóján túl menni, hiszen még ott is lassan mélyül a Balaton. A jogszabály is lehetővé teszi, hogy 1 kilométert eltávolodjanak a parttól. Nem is beszélve a vízibicikliről, a SUP-ról és az egyéb strandeszközökről, amikről veszélyes a part közelében ugrálni a sekély víz miatt.
Egy fürdőző nem tudja, hogy van a marásvonal, mivel az nagyon szeles időben szokott kirajzolódni, amikor nincs strandidő. Ilyenkor magasabb partokról gyönyörűen látszik, a hullámzás rajzolja meg a vonalat. Viszont ha egy fürdőző beúszik, beevez addig az egy kilométerig, amíg ezt a jogszabály megengedi, biztosan találkozik a marásvonallal, mert az ennél közelebb van a parthoz. De mivel már előtte is mély volt a víz, nem valószínű, hogy észrevesszük úszás közben. Ez akkor lehet érdekes, ha például vízibicikliről csúszik vagy ugrik be valaki a vízbe. Azt érzi, hogy amikor beérkezik a vízbe, még van megbízható meder alatta, de a következő ugrásnál nincs, hiszen észre sem vette, hogy elsodródott a marásvonal fölé. Ilyenkor egy pillanat alatt pánikba esnek az emberek, még jó úszóknál is tapasztaljuk ezt. Mély vízben pánikba esni agyon gyakran vezet tragédiához.
Ha a part felé ugrik valaki a vízibicikliről, automatikusan löki a mély víz felé a biciklit, észre sem veszi. Odaúszik, kimászik rá, és a következő ugrásnál már egyáltalán nem érez a lába alatt semmit, amikor beérkezik a vízbe, nem tudja fellökni magát úgy, mint az előző ugrásnál. A legfontosabb az, hogy ezekre a veszélyekre készülni kell, figyelembe kell venni, illetve tisztelni kell a tó sajátosságait.
Mekkorák a turzások? Milyen jellegzetességei vannak a Tihanyi-kútnak? Lehet olyat mondani, hogy a marásvonal mely településeken van a legközelebb? A marásvonal helyzete mennyire változik? Válaszok és a balatoni marásvonal térképe a cikk folytatásában, amely megtalálható ide kattintva – a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata honlapján.
