Kelemen Tamás – Helytállás több szerepben

Keló, ahogy sokan Kelemen Tamást a vízről ismerik, hazánk legeredményesebb férfi vitorlázója, Berecz Zsombor edzője, vitorlatervező, a Wild Joe és a Kékszalag-rekorder Fifty-Fifty csapatának taktikusa.

Aqua: Miként és mikor tértél át az edzői pályára?
Kelemen Tamás: Edzőként 2004 óta dolgozom. Bár jártam a Testnevelési Egyetemre, alapvetően önképző módon tanultam meg a szakma fortélyait. Anno a Czégai Péter, Cserép Csaba 470-es párosnak voltam a felkészítő edzője, aminek olimpiai szereplés lett az eredménye. Sajnos Athénban az olimpián nem lehettem velük, akkoriban sokszor a sportvezetés utazott ki, nem az edzők. A magyar csapat nem is szerepelt túl fényesen, és szomorú, de 2008-ra annyira leépült az aktivitás, hogy Berecz Zsombor egyedül képviselte hazánkat.
Meglátásom szerint ennek az okai elég összetettek. 1996 után az olimpiai vitorlázás átalakult professzionális rendszerré. Kialakultak a kvóták, a kvalifikációs rendszerek, ennek köszönhetően már csak profi mentalitással, felkészüléssel lehetett kijutni a játékokra.

Aqua: Mikor „kötötted össze az életedet” Berecz Zsomborral?
K. T.: Kocsis Péter, a Team Proximo vezetője keresett meg a 2008-as olimpiát követően. A fejében az akkoriban sikeres többhajós csapatépítési koncepció ötlete fogalmazódott meg. Olaszországban látta ezt a modellt, és az ott tapasztaltakat szerette volna Keszthelyen meghonosítani. A tervek szerint a projekt szereplői olimpiát megjárt vitorlázók, akik nemcsak a saját hajóosztályukban, hanem többszemélyes egységekben, akár páros versenyeken is részt véve öregbítették volna a privát támogatók jó hírét.
A koncepció alapvetően nem volt rossz, külföldön több sikeres példa is volt rá. Így Kocsis Peti Berecz Zsombi kormányzásával megtöltött egy Melges 24-es egységet 470-es, szintén olimpiai aspiránsokkal, és az ő edzőjüknek kért fel.
Ezzel párhuzamosan futott Zsombor Laser hajóosztályos olimpiai felkészülése, amely a máig divatos nemzetközi táboros rendszer keretei között zajlott. Ebben a formációban adott volt a bázis, az edzőpartnercsapat, a húzóerő, ám a felkészülés végére osztozni kellett az edzőkön, ami nem volt túl szerencsés. 2010-re ezt a modellt Zsombi fejlődése túlnőtte és mivel a 470-es olimpiai program kevésbé volt sikeres, végül Londonig szinte mindenhová elkísértem őt, és együtt mentünk végig az olimpiai felkészülési programon.

Aqua: Egy edző mit tud hozzáadni a profi versenyzője életéhez?
K. T.: A nemzetközi versenyző körüli személyzet sok esetben költségvetésfüggő. A kondicionálóedzőt, a fizioterapeutát, a gyúrót, a pszichológust, esetleg a meteorológust, technikai asszisztenst már mindenki a piacról veszi igénybe, hiszen ezek külön szakterületek. Ám ha emellett nincs kellő forrásod, megesik, hogy az edzőnek több szerepben is helyt kell állnia. Az én esetemben ez az alábbi elemekből tevődik össze: programkoordináció, pénzügyi elszámolás, szerelések beszerzésének megszervezése, motorosfelszerelés és működtetés, a versenyző vízi kiszolgálása. Ezzel párhuzamosan a jó edzőnek egyes szakterületi ismeretekkel is rendelkeznie kell, nálam ez a vitorlabeállítás, a meteo és a versenytaktika. A vízről külsős szemként sok dolgot észre lehet venni. Képzeljünk el egy erős szeles helyzetet, ahol a cirkálószakaszban lógnak ezerrel a srácok, és közben „elsakkoznak” egymással, majd a hátszeles szakaszban végkimerülésig pumpálnak, végül oxigénhiányos állapotban fejezik be a futamot. Sokszor üveges tekintettel néznek körbe, annyira elfáradnak. Van mit tenni a motorosból…

(A Kelemen Tamással készült interjút teljes terjedelmében elolvashatja az Aqua Magazin legújabb számában.)