A Kékszalag-sztori

A légvonalban 160 km-es vitorlásverseny hozott már szélcsendes meneteket, nagy rekordokat, a győzelemért vívott óriási csatákat, így kicsit visszautaztunk a múltba, és megnéztük, hogyan fejlődött Európa legnagyobb tókerülő versenye.

Magyarországon, mint ahogy sok más szórakozás, a vitorlázás is eleinte főúri luxusnak számított. A krónikák szerint az 1700-as évek végén Festetics György volt az első, aki a királyi vendégeit vitorlázni hívta a Balatonra a Phönix nevű vitorlására. Jó néhány évtizeddel később, 1866-ban egy hírül adták, hogy Erzsébet királyné Balatonfüreden fogja tölteni a nyarat, erre a hajózási kedv hirtelen elkezdett felélénkülni. A főurak a királyné kedvéért vitorlásokat hozattak a Balatonra, és felújították a balatoni infrastruktúrát, hogy biztosítsák Erzsébet felhőtlen szórakoztatását.

Megalakul az első klub
Annyira lelkesek voltak, hogy megalakították az első magyar vitorlás klubot, a Balaton-Füredi Yacht Egyletet, amelynek a tagjai szintén nemesi családok sarjai voltak, méghozzá az olyan, mint a Károlyi, a Széchenyi, a Batthyány, a Festetics. Miután a hír kacsának bizonyult, és Erzsébet királyné mégsem jött a Balatonra, a hajózási kedv alábbhagyott, és az 1880-as években mindössze nagyjából 70 vitorlás ringatózott a tavon.

Újabb fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy végre felélénküljön a hazai vitorlásélet. 1933-ban alakult meg a Hungária Yacht Club, amelynek a vezetői szerettek volna egy megállás nélküli vitorlásversenyt rendezni a Balatonon, hogy megtalálják a magyart tenger leggyorsabb hajóját. A klub az első megmérettetést a kék szalagért 1934. július 27-én rendezte, amelyen 21 hajó állt rajthoz, és csak ketten adták fel a versenyt. A győztes Ugron Gábor lett a Rabonbán nevű hajójával. A hosszú tőkesúlyos 30-as cirkálót 1927-ben építtette Németországban.

Sikerek és rekordok
A 1942-ig kétévente került sor, majd a háború miatt kimaradt néhány esztendő. 1944-ben, amikor a második világháborús front elérte Magyarországot, törölték a hosszú távú túraversenyeket, és a Kékszalag elmaradt, ám a magyar vitorlázók elszánt versenyezni akarását mutatja, hogy a Kékszalag napjára a Hungária Yacht Club kiírta a Szent László Év vitorlásversenyt a Balatonfüred–Kereked–Zamárdi háromszögbe. Július 8-án, egy héttel az országot ért legnagyobb amerikai légitámadás után 23 hajó versenyzett, pedig a rajtot egy légiriadó miatt el is kellett halasztani.

A legeredményesebb hajó a fából épült Tramontana volt, amellyel a legénysége hét alkalommal nyerte meg a versenyt 1940 és 1989 között. A legelső győztes női kormányos, Gordon Evelyn is a Tramontanával nyerte meg a Kékszalagot 1940-ben.

A háborút követően 1947-ben rendeztek először újra Kékszalagot, aminek az érdekessége az volt, hogy a szervezők nem szedtek nevezési díjat, hanem a résztvevők kaptak a rendezőségtől egy-egy oldal szalonnát, hogy ezzel is segítsék a versenykedv felélesztését.

A Kékszalag egyre népszerűbb lett, és 1955-ben megszületett egy nagyon sokáig élő rekord, a Nemere II. nevű 75-ös cirkáló ugyanis 10 óra 40 perc alatt teljesítette a távot. Ezt a fantasztikus csúcsot csak 57 évvel később, az 54. Kékszalagon, 2014-ben sikerült megdöntenie a Józsa Márton vezette Raiffeisen – Fifty-Fifty katamaránnak. A Balaton-kerülő versenyt egészen 2001-ig csupán páratlan években rendezték, ezt követően minden évben megtaláljuk a balatoni vitorlásversenyek naptárában a Kékszalagot. A verseny legeredményesebb kapitánya Litkey Farkas, aki 2001 és 2009 között zsinórban kilenc alkalommal győzött, majd még négyszer, legutoljára 2017-ben, bizonyult a leggyorsabbnak. A tizenhárom sikere minden bizonnyal jó ideig rekord marad a Kékszalag történetében.

(Cikkünk eredetileg és teljes terjedelmében az Aqua Magazin 168. számában jelent meg. Fizessen elő rá, hogy ne maradjon le exkluzív tartalmainkról!)

fotók: Fortepan / Ember Károly dr.