Láthatatlan rajt, látványos eredmény – foilos kihívás a Kékszalagon

Az idei Kékszalag számtalan rekordja bizonyítja, hogy szinte tökéletes volt az időjárás a tókerülő versenyhez, ami a szörfösöket és a kiteosokat is kicsalta a vízre.

A hydrofoil kiteboardok már több mint 10 éve megjelentek a piacon és a technikai fejlődés azóta is töretlen. A freeride kiteboardok már 15-20 csomós, míg a verseny deszkák 30 csomó feletti sebességre képesek. (Az elméleti maximum 45 csomó körül van.) A világ legnagyobb hosszútávú szörf versenyein, mint amilyen a Gruissanban megrendezett Défi Wind több, mint 2000 versenyző indul. Köztük természetesen magyarok is. Várható volt, hogy a hazai versenyzők csak a megfelelő alkalmat várják, hogy csatlakozzanak Európa legnagyobb tókerülő versenyéhez. Ugyan hivatalosan nem nevezhettek, de most először minden körülmény adott volt egy remek foilos menethez.

(szerk: Gádorfalvi Áron 2003 -ban már végig ment szörffel 9 óra alatti eredménnyel, de az még nem foilos volt.)

A szörfösök közül most Szamódy Tamással és Deák Tamással beszélgettünk arról, hogyan készültek és milyen kihívások voltak a kivételes teljesítményben. Szamódy Tamás gyerekkora óta vitorlázik, végig járta a hajóosztályokat Optimisttől a 49er-ig. Többszörös magyar bajnok és világbajnoki 5. helyezett. 2 éve már csak a Wing Foil van fókuszban nála. Ő is indult tavaly a Défi Wind-en (Défi Wing kategóriában), ahol 124. lett. Deák Tamás teljesen más irányból jött. 16 évesen a snowboardozásba szeretett bele, aminek kiegészítéséhez keresett nyári sportot. 2015-től kiteszörfözik, indult világkupán, kétszeres magyar bajnok. 2020-ban váltott Formula Kite-ra.

AQUA: Gratulálunk az elképesztő teljesítményhez! Évek óta nézzük a Balatonon fel-le száguldozó hydrofoilos szörfösöket. Nem volt kérdés, hogy előbb-utóbb valaki megcsinálja a tókerülést. Nektek mikor jutott eszetekbe először?

SZ.T.: Amióta elkezdtem wingezni, tudtam, hogy meg fogom csinálni, de tavaly volt az első alkalom, hogy készen álltam az indulásra. Sajnos az időjárás nem volt megfelelő.

D.T.: 2022-ben és 2023-ban már elindultam, de nem volt kedvező a szél, így nem mentem körbe.

AQUA: Külön edzettetek a hosszútávra, vagy az éves rutinból felszedett erőnlét elegendő volt?

SZ.T.: Én egy sima edzésen is megyek 80-100 km-t. Tehát az erőnlét miatt nem aggódtam. Talán csak az erős szeles menetekre készültem külön.

D.T.: 50-60 km nekem is megvan egy edzésen, amiben a freestyle miatt rengeteg ugrás is van. Ez ugyan más jellegű erőnlétet kíván, mint a hosszútáv, de nekem sem volt kétséges, hogy meg tudom csinálni.

AQUA: Hogyan választottatok technikát a feladatra?

SZ.T.: Kis foilt választottam (F-ONE Eagle x 600), amit nehezebb kiemelni, de utána nagyon gyors és a hullámokat is jobban bírja. Közepes-erős szélre való. A 6,5 négyzetméteres dual skin wing, (a technológia a siklóernyőzésből jött) 15-20 csomós szélben ideális, max. 35 csomóig bírja. Minél erősebb a szél, annál jobban bekeményedik a felület. A deszka viszont egyedi készítésű: Balatonfűzfőn gyártotta Kucséber Ferenc.

D.T.: Egy nagyobb ernyőt választottam (15 négyzetméter), ami kb. 20 csomós szélben ideális. Aminél azért volt jóval erősebb is, de a sebességnek mindenképpen jót tett. A foil 85cm-es freeride, amivel kevésbé fárasztó, mint a verseny foilokkal és hosszútávon ez sokat számít.

AQUA: Milyen volt körbe menni? Mik voltak a legnehezebb részek?

SZ.T.: Ugyan hivatalosan nem rajtolhattunk el, de a mezőnnyel egyszerre indultunk. A kenesei bójánál még a katamaránok előtt fordultunk. Deák Tomi itt ért utol. Kenese után a hátulról jövő hullámok kifejezetten kellemetlenek voltak. Tihanynál számítottam a gyengülésre, figyelnem kellett, hogy a sebességem ne menjen 10 csomó alá, mert akkor már nincs meg a kellő felhajtóerő. Tihany után viszont az erősödő szél miatt az északi parthoz próbáltam közelíteni a katamaránokkal együtt. A keszthelyi bójavétel volt kritikus, itt esés után előzött meg a harmadik katamarán is. Visszaúton a Szigligeti-öbölben egy zápor utáni szélcsendben kétséges volt, hogy tovább tudok-e menni. Barátkoztam a gondolattal, hogy kiúszom és felülök egy vonatra, de szerencsére visszajött a szél. Tihany előtt pedig elkezdett ereszteni a wing, talán ez volt a mélypont, amikor nem voltam biztos benne, hogy beérek, de végül sikerült és már csak a célba érés után szakadt el teljesen a wing.

D.T.:  Jól választottam ernyőt, végig nagyon gyors voltam. Az első szakaszon Tihanyig kényelmesen tartottam, sőt növeltem az előnyömet, a tihanyi gyengülés visszaigazolta, hogy kellett a nagyobb ernyő. Igyekeztem a déli oldalon maradni, hogy talán hosszabb úton, de kevésbé zavart szélben tudjak egyenletesen jó tempót menni. A keszthelyi bójavételhez csak Szigliget magasságában kezdtem az északi parthoz közelíteni. Itt az erős pöffök meg is hozták az első komolyabb hibákat. Minden esés pár perc pihenőt jelent, amíg sikerül újra elindulni és ez elég volt ahhoz, hogy Fifty-Fifty utolérjen. A bójavétel kifejezetten technikás és fárasztó volt. Közben már az RSM is beért és megelőzött. Tudtam, hogy a Keszthely-Tihany közötti hosszú szakaszon van esélyem visszaelőzni a katamaránokat, ami sikerült is. Újra az RSM előtt mentem. Aztán Szigliget magasságában kapott el a zivatar 60-70 km/s széllel, szabályosan lerántott a deszkáról. Itt hosszú percekbe telt, mire az összetekeredett ernyőt kibogoztam és az elsodródott deszkát visszaszereztem. (Természetesen külső segítség nélkül.) Ezzel a mutatvánnyal több, mint 10 perces hátrányba kerültem, ami már behozhatatlan volt. Földvár után futottam bele a kialakuló vihar okozta széllyukakba. Többször teljesen leállt a szél, az ernyő összeomlott és le is esett a vízre. Itt azt hittem, hogy nem fogok tudni tovább menni, de jött egy kisebb erősödés, sikerült felállni és a gyenge szélben átjutni a Tihanyi-szoroson. A keleti medencébe közben megérkezett a vihar 70-80 km/h-s széllel, amiben technikailag kifejezetten nehéz és fárasztó volt felküzdeni magam a füredi célig egy ekkora ernyővel.

AQUA: Mi a tanulság? Van még tartalék ebben a teljesítményben? Fogtok tudni javítani az időn?

SZ.T.: Mindenképpen van. Jobb foil, kicsit talán túrásabb méret és edzés. Meg kell venni a drágább, jobb eszközöket. Bőven lehet még hozni az 5:21 -es időn.

D.T.: Abszolút lehet még javítani. Felszerelésben és taktikában is. Gyorsabbak tudunk lenni a katamaránoknál. Így is büszke vagyok az abszolút 4. helyre és a 4:51 -es időre, mindössze 27 perccel maradtam le a Fifty-Fifty rekordjától.

szöveg: Juráncsik Norbert

Deak Tamás útjának videós összefoglalója:

fotók: Deák Tamás és csapata

   - ha tetszett, ajánld másoknak is!