Ne küldjük szabadságra az agyunkat strandolás közben!

Bagyó Sándor egészen pontosan úgy fogalmazott: „Ne küldjük el szabadságra az agyunkat strandolás közben, mert valaki belehal!”

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke. Június elején kiemelkedően sok vízbe fulladásos eset borzolta a kedélyeket Somogyban.  A vízimentő szerint nem a természet vagy a víz az igazi veszély, hanem az emberi önámítás: amikor valaki úgy megy a vízbe, hogy nem tud úszni, de azt hiszi, nincs szüksége semmilyen segítségre. Bagyó Sándor szerint minden tragédia megelőzhető lenne – ha végre őszinték lennénk magunkhoz.

Somogyban már június elején több haláleset is történt a vízben. Tavaly pedig 15 vízbe fulladás volt a Balatonon. Az esetek közös jellemzője, hogy három hölgy kivételével elsősorban férfiak két korcsoportja került veszélyhelyzetbe. Az idősebbek 55-94 év közöttiek voltak, ők elsősorban komoly alapbetegségek miatti rosszullétek, eszméletvesztések miatt fulladtak vízbe. A fiatal korcsoport, a 21-37 év közöttiek tagjai komoly úszási képességek nélkül kerültek veszélyhelyzetbe.

Június első tíz napjában négy súlyos vízi baleset történt Somogyban. Június 2-án egy 17 éves fiú fulladt a kaposmérői víztározóba, június 7-én egy fiatal a lengyeltóti tóban vesztette életét. Ugyanezen a napon Balatonszárszón egy férfi lett rosszul a vízben, akit a strandolók húztak partra. Június 10-én pedig egy német nő halt meg a barcsi szabadstrandon, a Drávában. A szomorú esetek sorozata egyértelművé teszi: az első nagy meleggel együtt megérkeznek a tragédiák is a magyar vizekre. „Törvényszerű, hogy nyáron egyre többen keresik a vízparti kikapcsolódást, de a kérdés az, hogy mennyire vagyunk felkészültek. Vajon felmérjük-e a környezetet, a vízmélységet, a meder sajátosságait, a víz hőmérsékletét, vagy csak megyünk ész nélkül a vízbe?” – tette fel a kérdést Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke.

A szakember szerint a Balaton déli partja különösen csalóka, sokáig sekély, de egy ponton hirtelen mélyül. Ráadásul a magyarországi tavak 98 százaléka nem áttetsző, így, ha valaki elmerül, a vízből nem lehet látni, mi történik vele. Ez különösen veszélyessé teszi a szituációt gyerekeknél. „Ha valaki elmerül egy ilyen vízben, a környezetében lévőknek alig van esélye megtalálni. Ezért mindig a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt: ha valaki nem tud jól úszni, menjen be segédeszközzel. Ez nem szégyen, hanem életmentő döntés.„

A vízimentők elnöke szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy az emberek sokszor túlbecsülik a képességeiket, főként a fiatal férfiak. „Sokan egyszerűen hazudnak maguknak: elhiszik, hogy jobbak, mint amilyenek valójában. Ha nem tennék, nem történnének ezek a tragédiák. A legtöbb vízibaleset oka a felkészületlenség és a túlvállalás. Aztán kiderül, hogy az illető úszni sem tudott, vagy az úszástudása nem volt elég jó.”

A Palatinuson történt nemrégiben egy eset, amikor egy kislányt találtak holtan az egyik medencében. „Felmerült a kérdés: hol volt a kísérője, mit csinált a személyzet, miért nem figyelt a tömeg? Egy medencében legalább látni lehet a gyereket. A természetes vizek viszont átláthatatlanok. Ezért még fontosabb, hogy a gyerekeken legyen valamilyen úszássegítő. ” A Vízimentők Szakszolgálata eddig tíz mentőmellény-állványt helyezett ki a Balaton partján, de legalább 150 ilyenre lenne szükség, hogy minden fürdőhelyre jusson belőle. Az állvány lényege: „vedd el, vedd fel, használd, majd tedd vissza”. Egy mozdulat, egy karnyújtásnyira van – és életet menthet.

„Ma már olyan patronos derékövek is elérhetők, amelyek észrevétlenül viselhetők, és ha baj van, meg kell húzni az indító kötelet felfúvódnak, mint egy úszógumi. Ez egy magyar találmány, webshopban is kapható. Akkor miért nem használjuk. Hiába működik a viharjelzés, hiába vannak jelen a vízirendészek vagy a vízimentők, ha az emberek egyszerűen figyelmen kívül hagyják a szabályokat. Nem a Balaton vagy a tenger a veszélyes. Az emberek saját magukra jelentenek veszélyt. Mert nem készülnek fel.„

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy nyáron is annyi figyelmet kellene szentelnünk a testünkre és a körülményekre, mint télen, amikor sapkát, sálat, kesztyűt veszünk: „Ha fürödni megyünk, gondoljuk át, hogy mit bírunk. Mit akarunk csinálni. Ne küldjük el szabadságra az agyunkat, mert valaki belehalhat. Mindig legyünk őszinték magunkkal. Mert ha nem hazudunk magunknak, nem kerülünk bajba. A gyermekek védelme pedig minden esetben a felnőttek feladata. Ha egy kisgyerek eltűnik, nem a hangosbemondóhoz kell rohanni, hanem azonnal jelezni a környezetnek, hogy mindenki keresse. Az emberek segítenek, ha van információ. Ki kell mondani, hogy eltűnt egy gyerek, és el kell mondani, hogyan néz ki. Ha elindul a riadólánc, sokszor még időben meg lehet találni.”

fotók: sonline.hu, tvkeszthely.hu, infostart.hu

forrás: sonline.hu