Kísérleti nádaratás a Balatonnál
Három helyszínen próbált ki új technológiát a vízügy, mivel az enyhe telek miatt már alig lehet jégről aratni, ezért szükséges új módszerek keresése. A nádasnak kulcsszerepe van a Balaton vízminőségében, ezért fontos, hogy egészséges legyen a növényzet, a megújításához pedig rendszeres aratás kell.
Február közepén a Balaton három pontján egy úgynevezett Truxorral aratták a nádat a Balatonon. Az önjáró, úszó munkagép a vízen és szárazföldön is alkalmazható sokoldalú masina. Előnye, hogy jóval könnyebb a hagyományos nádvágó gépeknél. Balatongyörökön is ilyen munkagépekkel aratták a nádat a Szent Mihály-kápolna közelében. A Balatonon hosszú évek óta nem alakult ki olyan jégpáncél, ami lehetővé tenné a rendszeres nádaratást. A természetvédelmi irányelvek szerint a nádat úgy kell aratni, hogy ne rongálják a nád rizómáját, azaz gyökérzetét. Ezt csak jégen történő aratással lehetett eddig megvalósítani.
Az éghajlatváltozás miatt nem is várhatók olyan fagyos telek, ezért a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei új technológiákat keresnek. „Ebben támogatóink is voltak a szakmai partnereink: a természetvédelmi kezelővel, a természetvédelmi hatósággal és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve az idei évben három helyszínen – Zamárdiban, Siófokon és Balatongyörökön – jelöltünk ki egy-egy mintaterületet” – nyilatkozta Horváth Angéla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója.
A három helyszínen zajló munka egy kísérlet volt. A február 15-ével lezáruló nádaratási szezont követően most folyamatosan figyelik majd a szakemberek a területeket. Azt vizsgálják, hogyan újul meg a nádasállomány. A növény aratásának ugyanis ez az elsődleges célja: ha jó minőségű a nádas, az kedvez a tó vízminőségének.
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság első embere hozzátette: „Reményeink szerint a növény életciklusa megfelel majd a kívánalmaknak és így ezeket az alkalmazott kisgépes technológiákat a jövőben ki fogjuk majd tudni terjeszteni nagyobb területekre és így a jégmentes időszakokban is sokkalta hatékonyabban megújíthatók lesznek a Balaton nádasállományai.”
A Balatonon learatott nádból a jobb minőségűt ipari célra használják fel: nádszövet, nádpalló készül belőle, vagy tetőt fednek vele. A vízminőség-védelmi, azaz tisztító nádvágás a több éve nem aratott, kifejezetten rossz minőségű nádasok feljavítására szolgál, a tó vízminőségének megőrzése, javítása érdekében történik. Ez a nád zöldhulladék telepre kerül.
„Az idén nádvágásra a Vízügyi Igazgatóság 66 hozzájárulást adott ki, ez 65 hektár nagyságú területre szólt. Ebből haszonnádvágásra történő hozzájárulás mintegy 31 hektár területet érintett” – összegezte a vízügyi vezető.
Az utóbbi évek során több helyen romlott a Balaton nádasállománya – állapította meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. A tavaly áprilisban végezett felmérések szerint a nádas frontjában a víz felé, ha nem is tökéletes állapotú, de új, zöld nádszálak találhatók, a part felőli oldalon azonban a nádasok pusztulnak. Ez elsősorban olyan helyeken figyelhető meg, ahol az emberi beavatkozásokkal, például stégépítésekkel feldarabolódik a nádas – írta a tvkeszthely.hu.
