Folytatják az illegális stégek, építmények felszámolását a Balatonon

Az elmúlt két évben érdemi lépéseket tett a vízügy az illegális balatoni víziállások felszámolásáért, amihez kellett az önkormányzatok segítsége is.

Tavaly három, idén 13 vízparti önkormányzattal sikerült összefogniuk a 44-ből, a cél érdekében – derült ki a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság leköszönő igazgatójának beszámolójából, ami a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi, siófoki ülésén hangzott el. Dr. Csonki István szólt arról is, hogy a Balaton üzemeltetéséhez rendszeres forrásra lenne szükség, egyebek közt a nádkárosító, illegális stégbejárók felszámolásának folytatása érdekében.

Az ex-igazgató emlékeztetett arra, hogy rendkívül nagy jelentősége van a balatoni nádasoknak mind természetvédelmi, mind vízminőségvédelmi-, vízgazdálkodási szempontból, és bár a területük lényegesen nem csökkent az elmúlt években, de a minőségük romlott. Ennek fő okai az emberi beavatkozások, köztük azok a stégek, amelyek engedély nélkül, szabálytalanul, a nádasok megbontásával létesültek.

Csonki István elmondta, ezeknek a stégeknek és akadályoknak az intenzív és szisztematikus eltávolítása 2023-ban kezdődött meg, ekkor még csak három településen (Gyenesdiás volt az első). Idén már 13-ra nőtt a vízügy akciójához csatlakozó, segítséget nyújtó önkormányzatok száma.

„Nagyon fontos megjegyezni, hogy olyan területeken tudjuk ezt a munkát elvégezni, ahol a polgármester, a polgármesteri hivatal mellénk áll, nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is. Hiszen ezeknek az akadályoknak az eltávolítása igen költséges. Ha nekem mindegyiket vissza kellene szállítanom Siófokra, a telephelyünkre, az horror költséget jelentene. A polgármesterek abban segítettek nekünk, hogy az általuk biztosított helyekre ki tudtuk pakolni a szétszedett stégeket, és ezeket a saját költségükön elszállíttatták.”

Beszélt arról is, hogy két lehetőség közül választhatott a vízügy. Az egyik az, amit a horvátok a tengerparton csináltak, amikor az összes engedély nélküli építményt ledózerolták. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság – mint fogalmazott – kicsit demokratikusabb módszert választott. A víziállásokra felhívásokat, cetliket ragasztott ki arról, hogy egy-egy tulajdonosnak éppen mit kell és meddig elvégeznie: engedélyeztetni, kapubejárót- vagy éppen az egész stégét eltávolítani, stb.

Kétféle folytatás következett. Az egyik, amikor ismert volt a tulajdonos, rajta volt a stégen a neve, ott felszólítást kapott levélben a bontásra. Ha nem teljesítette, és haladékot sem kért, akkor a vízügy bontatta el a víziállást a tulajdonos költségére. Ezek esetenként 140-150 ezer forintos költséget jelentenek számukra. Amikor nem ismert a tulajdonos, akkor a vízügy bontja el a saját költségén a szabálytalan építményt, mivel azt nem tudja tovább hárítani senkire.

„Kormányzati szinten is megfogalmazódott már a cél, amit a vízügy többször kért, hogy a Balaton üzemeltetésére folyamatosan biztosítva legyen egy forrás. Mivel az igazgatóság ilyennel nem rendelkezik, a stégbontások költségeit egyéb működési bevételből finanszírozta eddig. Ehhez a feladathoz meg kéne teremteni a „legális” forrást is, hogy az igazgatóság minden évben szisztematikusan el tudja végezni a munkát” – tette hozzá Csonki István.

A folytatásban: Balatonkenesétől Badacsonytomajig, majd végig a déli parton.

fotók: balaton.hu, pecaverzum.hu, lelepo.hu, economx.hu