Mi kell a jó szörfvitorla kiválasztásához?
Megkérdeztük a mesterséges intelligenciával felvértezett ChatGPT-t, hogy mi szükséges a helyes szörfvitorla kiválasztásához. Nem voltak rosszak a meglátásai, de ha tanácsra van szükséged, irány egy szörfbolt vagy a szörfös cimborák.
Az első és legfontosabb a vitorla mérete. Nem akarom megint a ChatGPT-t idézni, de ez szerinte is rengeteg dologtól függ. Általában elmondható, hogy egy vitorlával nem lehet meglovagolni az összes szélerősséget. Vedd figyelembe, hogy melyik szélerősség a kedvenced. Egy kezdő általában 2-4 Bft szélben fog tanulni és gyakorolni, ez 75 kg-ot feltételezve kb. 6,0 négyzetméteres vitorlafelületet jelent. Ilyenkor általában kellemes az idő, a szörfözés sem túl nagy kihívás. Aki próbálja feszegetni a határait, az biztosan erősebb szélben, azaz gyorsabban szeretne haladni, ehhez pedig kisebb vitorlák szükségesek.
Ökölszabályként a vitorlaméretek között az 1,2-szeres szorzót célszerű alkalmazni, azaz például 5,0*1,2=6,0 (egy 5,0 és egy 6,0 vitorlával a jobb szelek nagy százalékát le lehet fedni). A szörfös termete is nagyban befolyásolja az ideális vitorlaméretet. Egy 90 kg-os ember sokkal nagyobb vitorlát tud megfogni és sikerrel kezelni, mint egy filigrán hölgy. Cserébe egy pehelysúlyú szörföst a legkisebb ráfújás is könnyen magával ragad. Húszkilónként kb. 1 négyzetméter plusszal vagy mínusszal számolhatunk.
Az alapok elsajátítása után mindenkiben kialakul egy irány, hogy mi a célja. Sokat csúsznál gyenge szélben sík vízen, vagy szerencsésebb, hullámos szeles helyeken feszegetnéd a határaidat? Netán extrém manővereket tanulnál, freestyle-oznál vagy extrém sebességgel döngetnél sík vízen? Ezek az irányzatok különböző felszereléseket igényelnek. Akik csak egyszerűen a szabadidejükben élvezni szeretnék a száguldást, azoknak a freeride való. És ahogy nem megyünk egy GSX-R-rel a krosszpályára, ugyanúgy nem lesz jó választás a 8,6-os szlalomvászon a 2 méteres hullámtörésen.
Itt említeném meg a szörfözésnél alkalmazott vitorlafajtákat. A kisebb méreteket nagyobb szélben extrémebb körülmények között használjuk, ilyenkor a tengeren jelentős hullámok is képződnek. Ezek a wave vitorlák sokkal strapabíróbbak, bírják a nagy eséseket, a rosszul sikerült ugrásokat, könnyen fordulnak, igazán bevállalós manőverekre is alkalmasak, viszont sík vízen lassabbak és akár nehezebbek. A wave-eknél gyorsabbak a crossover vagy bump and jump vitorlák. Ezek igazi mindenesek. Jellemzően onshore partra fújó szélben, tavi hullámokon használhatók igazán, de sima vízen is gyorsak és jól bírják a kiképzést.
Aki ezen a szinten túl szeretne lépni, az vagy a legnagyobb sebességet keresi, vagy a többiekkel verseng, esetleg valódi versenyeken indul. Nekik a freerace, a legprofibbaknak a szlalom vitorlákat ajánljuk. Mindkét kategória igen komoly végsebességet ad. A freerace könnyebben kezelhető, a szlalom viszont kompromisszummentes maximális sebességet és gyorsulást nyújt. A hátrányuk, hogy ez már a versenyzői kategória, a kezdők hibáit és az eséseket nem tolerálják, a felhasznált anyagokat a súlyra optimalizálták, könnyebben sérülnek, ráadásul az összeszerelésük és beállításuk is komolyabb tudást igényel.
Külön kategória a freestyle szörfözés, itt csak a remek gyorsulás és a fordulékonyság számít – ezek a vitorlák gyengébbek és könnyebbek, mint a wave-ek, itt a végsebesség egyáltalán nem fontos. Ha a német Gunsails palettáját nézzük, akkor a Seal az igazi wave vitorla, a Horizon az onshore szélre való, a Torro a crossover, a Yeah a freestyle. A sík vízen a freeride a Zoom, a freerace a Rapid és az Exceed, a GS-R pedig a versenyzőknek szánt szlalom. Ezek az altípusok a többi márka palettáján is megfigyelhetők.
Hollósi Péter
(Cikkünk eredetileg és teljes terjedelmében az Aqua Magazin 159. számában jelent meg. Fizessen elő rá, hogy ne maradjon le exkluzív tartalmainkról! A következő szám november közepén jelenik meg.)
